13433.htm CIMSZO: Moson SZOCIKK: "található. A páratlanul érdekes bevezetőírás szerint a plébános bízatott meg a M.-i zsidó hitközség születési, esketési és halálozási anyakönyveinek vezetésével s «mivelhogy ezen szép és nemes bizalmat (dieses schöne und edle Vertrauen) — írja a plébános — kiválóan tisztelem és nagyra becsülöm (besonders ehre und hochachte), ennél fogva Moson Izraelita Hitközsége anyakönyveinek vezetését a legnagyobb készséggel vállalom». Egész szokatlan s majdnem egyedül álló eset, hogy zsidó hitközségi anyakönyveket egy katolikus plébános vezessen. A M.-i anyakönyvek, melyeket Haidenvolf plébános 1857. bekövetkezett haláláig példás rendben vezetett, mindenesetre érdekes dokumentumai a M.-i egyház felekezeti türelmességének és nemes liberalizmusának. A M.-i hitközség első közgyűlési jegyzőkönyve 1861 márc. 6. kelt. Eszerint a hitközség Herei Zsigmond elnöklete alatt iskola-vezetőséget választott és az iskola fenntartására a gabella jövedelmét szavazták meg. A zsidó iskola csak 1890-ig állott fenn, akkor megszűnt; azóta a zsidóvallású gyermekek az állami iskolába járnak, hol az egyik tanító kinevezéséhez a hitközségnek szerződésszerű előterjesztési joga van. Ez a zsidóvallású tanító a hitoktató. Kezdetben a templom a hitközségi alkalmazottak lakásával és a rituális fürdővel együtt az úgynevezett Királydombon, egy az Albrecht főherceg uradalmától bérelt, ma is meglevő épületben volt. 1862-ben ingatlant vásárolt a hitközség és Bendl Károly tervei alapján hozzáfogtak a templom építéséhez. Az emeletes, karzatos templom a hitközségi tagok 4310 forintos adományából — mellyel a templomi üléseket vásárolták meg — továbbá a Chevra Kadisa és a Cedoko támogatásával épült fel. A templomot Hildesheimer I. (l. o.) kismartoni rabbi, későbbi berlini szemináriumi rektor avatta fel. Első rabbi Pollák Dávid, aki később iskolaigazgató lett. Utóda Reichl H. L., akinek alkalmi beszédei megjelentek M.-ban. Rövid működése után utóda Löwinger Gyula lett, aki negyven évig vezette a hitközség szellemi életét. 1920—26-ig Strausz Herman volt a rabbi. 1926 óta a rabbi- és főkántori állás betöltetlen. A hitközség fejlesztése és vezetése körül Herei Zsigmond, Haan Adolf, Stadler Jakab, Hoffner Elek elnökök és Scheiber Pál a jelenlegi elnök szereztek nagy érdemeket. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, melynek Friedmann Lipót az elnöke, a nőegylet, melynek élén Hoffner Elekné áll és a Talmud Tóra, melyet Friedmann Lipót vezet. A hitközségnek a város társadalmi életében szerepet játszó tagjai: néhai Hoffner Elek tb. vármegyei főügyész, néhai Kiss Dávid, műszaki főtanácsos, Hirschfeld Mór ny. postafőfelügyelő, Rosenstein Samu ny. máv. felügyelő, Gálosi Soma, ny. számvevőségi tanácsos (Mosoni emlékek címen könyvet írt), Weisz Gyula tb. vármegyei főorvos, Vámos Albin járásbíró és Öszterreicher Mór állampénztári tanácsos. Nagyobb ipari vállalat Fröhlich Ignác szalaggyára, mely 300 munkást foglalkoztat. Saját -1000 holdas birtokon gazdálkodik Mautner Henrik, bérelt birtokon Rosinger Károly és a Kálmán és Kohn cég. A hitközség nevesebb szülöttei:" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3433 .cimszó a lexikon 615 . oldalán van.