13432.htm CIMSZO: Moson SZOCIKK: Moson, nagyk. Moson és Pozsony ezidőszerint egyesített vm. 6336 lak. A M.-i (status quo) hitközség 1851. alakult, de már pár évtizeddel előbb is laktak zsidó családok M.-ban. Az első letelepülő zsidókra vonatkozó feljegyzések — melyek szerint 1802. már 14 a zsidók lélekszáma M.-ban — a római katolikus plébánia irattárában találhatók. A zsidók kezdetben a mai Ostermayer-utcában laktak, melyet éppen ezért sokáig zsidóutcának neveztek. 1851-ben kezdték vezetni rendesen a hitközség anyakönyvét, melynek első lapján Haidenvolf Ferenc akkori esperes plébános sajátkezű, németnyelvű bejegyzése található. A páratlanul érdekes bevezetőírás szerint a plébános bízatott meg a M.-i zsidó hitközség születési, esketési és halálozási anyakönyveinek vezetésével s «mivelhogy ezen szép és nemes bizalmat (dieses schöne und edle Vertrauen) — írja a plébános — kiválóan tisztelem és nagyra becsülöm (besonders ehre und hochachte), ennél fogva Moson Izraelita Hitközsége anyakönyveinek vezetését a legnagyobb készséggel vállalom». Egész szokatlan s majdnem egyedül álló eset, hogy zsidó hitközségi anyakönyveket egy katolikus plébános vezessen. A M.-i anyakönyvek, melyeket Haidenvolf plébános 1857. bekövetkezett haláláig példás rendben vezetett, mindenesetre érdekes dokumentumai a M.-i egyház felekezeti türelmességének és nemes liberalizmusának. A M.-i hitközség első közgyűlési jegyzőkönyve 1861 márc. 6. kelt. Eszerint a hitközség Herei Zsigmond elnöklete alatt iskola-vezetőséget választott és az iskola fenntartására a gabella jövedelmét szavazták meg. A zsidó iskola csak 1890-ig állott fenn, akkor megszűnt; azóta a zsidóvallású gyermekek az állami iskolába járnak, hol az egyik tanító kinevezéséhez a hitközségnek szerződésszerű előterjesztési joga van. Ez a zsidóvallású tanító a hitoktató. Kezdetben a templom a hitközségi alkalmazottak lakásával és a rituális fürdővel együtt az úgynevezett Királydombon, egy az Albrecht főherceg uradalmától bérelt, ma is meglevő épületben volt. 1862-ben ingatlant vásárolt a hitközség és Bendl Károly tervei alapján hozzáfogtak a templom építéséhez. Az emeletes, karzatos templom a hitközségi tagok 4310 forintos adományából — mellyel a templomi üléseket vásárolták meg — továbbá a Chevra Kadisa és a Cedoko támogatásával épült fel. A templomot Hildesheimer I. (l. o.) kismartoni rabbi, későbbi berlini szemináriumi rektor avatta fel. Első rabbi Pollák Dávid, aki később iskolaigazgató lett. Utóda Reichl H. L., akinek alkalmi beszédei megjelentek M.-ban. Rövid működése után utóda Löwinger Gyula lett, aki negyven évig vezette a hitközség szellemi életét. 1920—26-ig Strausz Herman volt a rabbi. 1926 óta a rabbi- és főkántori állás betöltetlen. A hitközség fejlesztése és vezetése körül Herei Zsigmond, Haan Adolf, Stadler Jakab, Hoffner Elek elnökök és Scheiber Pál a jelenlegi elnök szereztek nagy érdemeket. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, melynek Friedmann Lipót az elnöke, a nőegylet, melynek élén Hoffner Elekné áll és a Talmud Tóra, melyet Friedmann Lipót vezet. A hitközségnek a város társadalmi életében szerepet játszó tagjai: néhai Hoffner Elek tb. vármegyei főügyész, néhai Kiss Dávid, műszaki főtanácsos, Hirschfeld Mór ny. postafőfelügyelő, Rosenstein Samu ny. máv. felügyelő, Gálosi Soma, ny. számvevőségi tanácsos (Mosoni emlékek címen könyvet írt), Weisz Gyula tb. vármegyei főorvos, Vámos Albin járásbíró és Öszterreicher Mór állampénztári tanácsos. Nagyobb ipari vállalat Fröhlich Ignác szalaggyára, mely 300 munkást foglalkoztat. Saját -1000 holdas birtokon gazdálkodik Mautner Henrik, bérelt birtokon Rosinger Károly és a Kálmán és Kohn cég. A hitközség nevesebb szülöttei: Fischer Lipót verseci főrabbi és Flesch Károly (l. o.) a jelenleg Berlinben lakó világhírű hegedűművész. A hitközség 10,570 pengős évi költségvetéssel dolgozik, melyből nagyobb összeget fordít szociális és filantropikus célokra. A hitközség anyakönyvi területéhez Magyaróvár, Kálnok, Halászi, Püski, Darnó, Zséli, Arak, Kisbodak, Lipót, Levél, Horvátkimle, Magyarkimle, Lébény, Mosonszentmiklós, Mosonszentjános, Mosonszentpéter és Pusztasomorja községek tartoznak. A hitközség lélekszáma 700, a családok száma 190, adót 203-an fizetnek. Foglalkozás szerint: 5 nagykereskedő, 14 gazdálkodó, 11 szabadpályán levő 1 tanító, 1 katona, 84 kereskedő, 8 alkalmazott, 4 ügyvéd, 9 köztisztviselő, 2 munkás, 8 orvos, 11 magántisztviselő, 30 iparos, 1 mérnök, 10 magánzó és 5 egyéb. A világháború alatt a hitközség kisegítő kórházat tartott fenn. Tagjai közül 96-an vonultak be és 18-an estek el. A hitközség mai vezetősége: Scheiber Pál elnök, Spitzer Adolf alelnök, Grün Ede titkár, Löwin Gusztáv pénztárnok, Fischer Ignác és Braun József templomi elöljárók, Weisz Lajos ügyész, Horn Henrik állami iskolai igazgató, hitoktató. A hitközség választmányi tagjai: Gálosi Soma anyakönyvvezető, Bach Ármin, Breiner Jakab, Hoffmann Ede, Sussmann Adolf és Oesterreicher Árpád. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3432 .cimszó a lexikon 614 . s köv. oldalán.