13416.htm CIMSZO: Monor SZOCIKK: Monor, nagyk. Pest-Pilis-Solt Kiskun vm. 12,347 lak. A M.-i hitközség 1862. alakult, de már előbb, 1845. voltak itt zsidó lakosok, köztük az elsők Löwi Mór és Feuermann Antal, a hitközség elnöke. Az alapítást követő évben az alig 25 tagból álló hitközség templomot épített. Az építkezés költségéhez, miután az a kis hitközség anyagi erejét meghaladta, I. Ferenc József király 200 forinttal és a M.-i lakosság szintén nagyobb összeggel járult hozzá. Ez a templom később szűknek bizonyult és 1899. Huppert Jakab elnöksége idején mai nagyságára bővítették. A hitközség életében nagy hullámokat vertek a kongresszusi mozgalmak. Az egyetemes gyűlésen Löwi Mór képviselte a hitközséget, mely az ő indítványára egyhangúlag csatlakozott a kongresszusi szervezethez. Az 1885-ban létesített iskola, mely súlyos terheket rótt a hitközség tagjaira, 1903. megszűnt. De ugyanekkor néhai Krausz Izrael egy magániskolát nyitott, melyet az alapítónak 1921. bekövetkezett halála után a hitközség vett meg, megszerezte az iskola nyilvánossági jogát s két tanítóval ma is fenntartja. Az ifjúság zsidó szellemben való nevelését a Talmud Tóra biztosítja, melyet jelenleg Pfeiffer (Papp) Izsák főrabbi vezet. Megalakulása idején a hitközség a péceli rabbisághoz tartozott, később, 1885. külön anyakönyvi kerületté lett s magába foglalta a M.-i és gyömrői járás községeit, valamint Kispestet és Pestszentlőrincet. Az így önállósult hitközség első főrabbija Kohn Mihály volt, aki 26 éves áldásos tevékenységével a hitközséget az ország egyik legjelentősebb hitközségévé fejlesztette. Kohn Mihály 1912. vasúti szerencsétlenség áldozata lett s röviddel halála után Kispest elszakadt és önálló hitközséggé alakult. Kétéves interregnum után a hitközség Schlesinger Sámuelt választotta főrabbijául, akinek 8 éves működése mély nyomokat hagyott a hitközség életében. Talmud Tórát, ifjúsági egyesületet, könyvtárat alapított és kieszközölte az iskola újból való megnyitását. 1922-ben Debrecenbe költözött. A hitközség róla nevezte el a könyvtárát és arcképét megfesttette ülésterme számára. A mostani rabbi Pfeiffer Izsák, aki minden tekintetben méltó utódja Schlesinger Sámuelnek. Az utóbbi évek zavaros és nehéz gazdasági viszonyai súlyosan érintették a hitközséget, amely ennek ellenére mégis fejlődött, új intézményekkel gyarapodott, ami kiváló elnökeinek, Rosenberg Márton, Huppert Jakab és Szilágyi Ferencnek köszönhető. Az ifjúság vallásos nevelését hathatósan előmozdítják a nemrég alakult ifjúsági csoportok, míg a kulturális fejlődés egyik biztosítéka az a könyvtár, melyet Szántó Adolf alelnök és neje elhalt leányuk emlékére alapítottak. A hitközség tagjai számottevő tényezői M. gazdasági életének. Fried Béla malma és téglagyára 80, Pollacsek Ignác fatelepei 42, Huppert Gyula és Sándor áruforgalmi vállalata 48 és Huppert Bernát vállalatai 20 embert foglalkoztatnak. M.-ról származik Wilheim Adolf (l. o.), Kőszegi Sándor hegedűművész, aki jelenleg Amerikában él, itt működött nyolc évig Schlesinger Sámuel főrabbi, és jelenlegi főrabbija Pfeiffer (Pap) Izsák szintén értékes munkása a zsidó kultúrának. A hitközség évi költségvetése 22,000 pengő, filantropikus és szociális célokra 8500 pengőt költenek. A hitközség 850 lelket számlál, 320 családdal és 295 adófizetővel. Foglalkozás szerint: 4 nagykereskedő, 8 gazdálkodó, 2 tanító, 10 katona és vasutas, 100 kereskedő, 7 ügyvéd, 7 köztisztviselő, 64 munkás, .2 nagyiparos, 5 orvos, 45 magántisztviselő, 6 vállalkozó, 42 iparos, 1 mérnök és 20 magánzó. Jóléti intézmények: a háborúban egy azóta már megszűnt kórház és az Izr. Patronage ma is fennálló gyermekmenhelye. A hitközség 116 tagja vett részt a világháborúban s 9-en estek el. Az ellenforradalomnak egy hitközségi tag esett áldozatul. A M.-i hitközséghez fiók hitközségként Vecsés. Gyömrő, Tápiósüly, Tápiósáp, Maglód, Üllő, Mende, Ecser, Űri és Gomba községek tartoznak. A hitközség mai vezetősége: Pfeiffer Izsák főrabbi, Szilágyi Ferenc elnök, Szántó Adolf alelnök, Goldstein József pénztárnok, Révész Izidor ellenőr, Nemes Gyula, Deutsch Ignác és Rosenberg Márton gondnokok. Friedländer Henrik tanító-jegyző, Szőllősi Zoltán iskolaszéki elnök és Wax Mendel kántor. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3416 .cimszó a lexikon 613 . s köv. oldalán.