13409.htm CIMSZO: Molnár SZEMELYNEV Molnár Ferenc SZOCIKK: "M. Ferenc, regény- és színműíró, szül Budapesten 1878. A középiskoláit szülővárosában, jogi tanulmányait a genfi és budapesti egyetemen végezte. 1896-ban belépett a Budapesti Napló szerkesztőségébe, amelynek csakhamar egyik legnépszerűbb munkatársa lett. Évekig dolgozott Kiss József lapjába, A Hétbe, a Pesti Hírlapba, a Magyarországba és a Pesti naplóba. Mint hírlapíró egyéni ízű vezércikkekkel, a pesti élet furcsaságait ötletesen kicsúfoló krokikkal a társadalmi kérdéseket élesen és elmésen boncoló krónikákkal vált népszerűvé. Szépirodalmi munkásságát a Magdolna és A csókok éjszakája c. novellás kötetekkel kezdte. Nagyobb figyelmet keltett Az éhes város c. regénye, a századvégi fővárosnak az a néha kegyetlen, de nagy erővel és sötét színekkel megfestett képe. Ezt követték: Egy gazdátlan csónak története (regény); Józsi (humoros karcolatok); Éva (regény); Rabok (regény); Muzsika (elbeszélések); Ketten beszélnek (rajzok); Hétágú síp (humoros apróságok); Kis hármas könyv (szatirikus történetek); Báró Március (novellák); Az óriás (novellák); Az aruvimi erdő titka (novellák); Andor (regény); A gőzgép (regény); Toll (apróságok). Mindezekben a munkákban a megfigyelés frissessége, a tisztánlátó emberismeret, a kompozíció kifogástalansága, az elbeszélő hang közvetlensége kapja meg az olvasót. Külön helyre kívánkozik elbeszélő munkái közül A Pál-utcai fiúk c. gyermekregénye, amelyet a világ legtöbb nyelvére lefordítottak és legutóbb az Amerikai Egyesült Államok iskoláiban kötelező olvasmánynak rendeltek el. Ez a pompás regény, amelynél pestibb"" könyv kevés íródott meg, a gyermeklélek páratlan ismeretével és a szeretetnek melegségével festett képét adja annak a ma már emlékké vált különös életnek, amelyet a ferencvárosi diákok éltek át, félig valóságban, félig színes álmokban, harminc-negyven évvel ezelőtt az akkor még beépíttetlen nagy telkeken, a ""grundon"". Kiemelkedik M. szépirodalmi munkásságából A haditudósító naplója is, a magyar katonának a világháború borzalmai közepette megszületett glorifikálása. Nemcsak Magyarországon, hanem világszerte a külföldön is a legnagyobb hír, siker és elismerés azonban a színműíró M.-nak jutott. Hogy a modern magyar drámairodalom diadalútra indult a világon, az nagyrészt M. világsikereinek következménye. Ismeri, az önismeret legnagyobb fokán állva, a maga képességeit, soha félre nem fogó virtuozitással tud élni eszközeivel, oly témákat talál, amelyek minden nemzetbeli nézőt egyformán megkapnak, mestere annak a fortélyosságnak, amellyel az író el tudja szédíteni a közönségnek naiv és rafinált rétegeit egyaránt, a színpadi technika valamennyi hangszerén fölülmúlhatatlanul játszik, de túl a technikán, a kábító szellemességen, a siker elszánt keresésén, a színpadi nagymesteren túl érző ember, finom író, kiválasztott művész is. Nem merevedik bele önmagába, nem szeret egyazon vágányon tovább gördülni, nem utánzója önmagának, legutóbbi darabja sohasem a megelőzőnek folytatása, hanem mindig a tárgyban változatosságra, a formákban újságra, a technikában meglepetésre törekszik. Legismertebb színpadi munkái, amelyek a külföldi színházaknak is állandó műsordarabjai és nemcsak szerzőjüknek, hanem az egész magyar irodalomnak is - különösen Amerikában - szokatlan melegségű megbecsülést szereztek, a következők : Az ördög; A testőr; A farkas ; Farsang; Hattyú; Úri divat; A vörös malom; Égi és földi szerelem; Színház; Üveg cipő; Riviéra; Játék a kastélyban ; Olympia, amelyeknek főszerepeiben a világ leghíresebb színművészei nyújtottak fényes alakításokat. Van M.-nak egy külvárosi legendája, amely, ha külső sikerre nem is, de irodalmi értékre a legkülönb színpadi alkotásai közül való: Liliom, egy csirkefogó élete és halála. Egy városligeti hintáslegénynek és egy cselédlánynak ez a mindennapi és mégis hatásában rendkívüli története, amelyben a szerző nemcsak a földet, hanem a mennyországot is megjárja, nem a közönséggel kényére-kedvére játszó virtuóznak műve, hanem a szeretetnek és minden ember testvériségének hitvallását hirdető nagy költő alkotása.""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3409 .cimszó a lexikon 611 . oldalán van.