13394.htm CIMSZO: Mogén Dóvid SZOCIKK: Mogén Dóvid (Magén Dávid), a. m. Dávid pajzsa. Szimbólum, melynek alakja két egymásra fordított háromszög; ez sarkain hat másik háromszöget képez. A legtöbb askenáz rítusú zsinagóga falain vagy tornyain, főképpen Magyarországon, Kelet-Európában és Amerikában szimbolikus díszítésül alkalmazzák. A cionista organizáció mintegy címerül fogadta el. A M. azonban nem is zsidó eredetű. A képimádás legszigorúbban végrehajtott tilalma a zsidóságnál tökéletesen kizárta még a jelkép használatát is az Isten fogalmára. Valószínűen Babiloniából ered s eredetileg mágikus amulett volt. A legrégibb talált M. a III. sz.-ból való Dél-Itáliából, Tarentumból, említést róla legrégebben azonban csupán a XII. sz.-i karaita Juda Hadasszi tesz. Assyr, egyiptomi és kopt befolyás alatt a M. háromszögébe, ha amulettnek használták, a szférák (szefirók) és az Isten nevét írták be. Nem lehetetlen, hogy a templáriusok révén jutott a kabbalisztikus írókhoz, akik anélkül is számos idegen motívumot használtak fel. V. ö. Blau Lajos, «M.» (1924. Jew. Encyclop.); Vajda Béla, «Dávid pajzsa» (M. Zs. Szemle XVII.). Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3394 .cimszó a lexikon 609 . s köv. oldalán.