13367.htm       CIMSZO:        Miskolc                                   SZOCIKK:     Bertalan (l. o.) írt avató verset. Később 1900. épült fel a modern stílusú Palóczy-utcai templom. A Kazinczy-utcai új templom lángra szította a viszálykodások lappangó tüzet. A hitközség vezetősége a templomba énekkart alkalmazott s azok kik ezen újításban az ősi vallást látták veszélyeztetve, 1864 Sátoraljaújhelybe egy harminc rabbiból álló gyűlést hívtak egybe, mely átokkal sújtotta a M.-i rabbit és a hitközség vezetőségét. 1870-ben a hitközség a kongresszusi szabályzat alapján szervezkedett, ami ismét kirobbantotta az ellentéteket, Az orthodoxok kiváltak és külön hitközséget alapítottak. A két hitközség 1875. febr.-ban újból egyesült és pedig az orthodox szervezeti szabályzat alapján. Később a templomi esketés ügye váltott ki újabb egyenetlenkedést. Ennek eredménye, hogy a szefárd imaegyesület külön rabbiságot szervezett, külön elemi iskolát állított fel és autonómiára való törekvésével hosszú évekig tartó súrlódást és perlekedést idézett elő. A hitközség első elöljárói - az 1808-iki jegyzőkönyvek tanúsága szerint - a következők voltak: Brody Wolf elnök, Katz Sámuel, alelnök, Mikolás Józsua, Burger Wolf, Stern Áron elöljárók, Helisan Joser, Boschán Juda Léb, Darócz Jakab, Katz Ezekkiel és Beér Áron gondnokok és Fuchs Mendel jegyző. A hitközség első rabbija, aki még megyei rabbi állást viselt, Mandl Izrael volt, utána Aser Anschel Wiener következett, ki 1800. halt meg M.-on. Utódja fia Ábrahám Wiener, vagy Posselburg volt, aki 1832. bekövetkezett haláláig működött. Halálával megszűnt a megyei rabbiság, - ezt 1850. követte a megyei hitközség megszűnése - a kis községek meggyarapodva külön hitközségeket és rabbiságokat szerveztek. Ábrahám Posselburgot mint előző M.-i rabbi Fischmann Mózes követte, aki 1836-1875-ig működött, mellette Klein Mór töltött még be rabbiállást (1866-1870), aki hitszónoklataival és irodalmi kör létesítésével tűnt ki. 1879-ben Rosenfeld Mayert (l. o.) választották meg főrabbiul, aki 1908. bekövetkezett haláláig áldásos működést fejtett ki. 1898-ban a ma is működő Spira Salamon (l. o.) lett a hitközség második rabbija és hitszónoka, aki az 1896. hozott határozat értelmében először tartott a templomban magyar nyelvű szónoklatot. 1914-óta a hitközség főrabbija Austerlitz Sámuel (l. o.). A hitközség legrégibb intézménye a Chevra Kadisa, mely a fennmaradt jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1767. alakult. 1802-ben a Chevra Kadisa kórházat rendezett be, melynél 1811 óta külön orvost alkalmaz. A Chevra Kadisa jelenlegi elnöke héthársi Neumann Adolf (l. o.), vezetőségének tagjai Klein József, Bloch Ármin és Stamberger Lajos. A Chevra Kadisa mellett más egyesületek is végzik a felebarát szeretet munkáját. Így az 1817. alakult Bikkur Cholim egylet, melynek 600 tagja van. Elnökségének tagjai: Bloch Ármin, Feuerstein Izidor, Politzer Márton. 1847-ben létesült nőegylet, mely több mint félszázados fennállása alatt állandóan tartott fenn népkonyhát és a nyomor leküzdése terén elismerésre méltó eredményeket ért el. Kiváló vezetői közül nagy érdemeket szerzett néhai Grósz Józsefné. A nőegylet                                Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3367 .cimszó a lexikon 607 . oldalán van.