13342.htm CIMSZO: Midrás SZOCIKK: "5. M. Éle Ezkéra (Ezkeré), mely nevét a jom-kippuri ugyanolyan kezdetű szelicho kezdőszavai után kapta. Ez tartalmazza a Hadrian korabeli tíz mártír kínhalálának leírását. Ezek neveit az Echa Rabbati és a M. Tehillim részben máshogyan közli. Ugyanazt a Hecholósz kezdetű av hó 9-iki kinó is tartalmazza. 6. M. Észer Galujjót (Golujosz) eredetileg a Szeder Ólam bevezetése lehetett. Először Jellinek adta ki (u. o. IV.), majd Grünhut értékes jegyzetekkel (Széfer Likutim III.) látta el. 7. M. Eszfa (Eszfé), melynek kivonatát a Jalkut közli, s amelyeket a IX. sz.-ban Babiloniában írhattak. 8. M. Hallel, Zsoltár M. (l. fentebb). 9. M. Lechu Nerannena (Nerarené), amelyet a Machzor könyv említ (§ 426) s amelyből töredékek maradtak fenn csupán, amelyekből arra következtetnek, hogy Chanuka-ünnepi homilia volt eredetileg. 10. M. Maaszé Tórah doktrínákat és viselkedési szabályokat tartalmaz; kiadásai az 1519-iki konstatinápolyi, az 1544-iki velencei és 1697-iki amsterdami, azonkívül Jellinek újból kiadta. Ez a M. képezte a mintáját R. Elijah Wilna azonos c. gyűjteményének (Warschau 1804). 11. M. Petirat (Petirasz) Aharón, a Numerihoz írt M.-kommentár. Kiadásai az említett XVI. sz.-iak és a Jellinek-féle. 12. M. Petirat Móse Mózes utolsó cselekedeteivel és halálával foglalkozik s allegóriákat tartalmaz. Részleteket vesz át belőle a Deuteronomium Rabba; teljes szövegét közli Jellinek míg Gaulmyn (Paris 1692), latin fordítása csupán ezen M. recenziójának fordítása. 13. M. Taámé Chaszérót viszeerót (Chaszérósz viszerósz), melyet teljes szövegében Wertheimer adott ki (Jeruzsálem 1899). E mű a toszafisták előtt a középkorban is ismeretes volt már. 14. M. Tadve, másképpen Baraita d'Rabbi Piwchasz b. Jair, a Genesis I. fejezetének interpretációja, s amely analógiát mutat a Jubileumok Könyve apokrifával. Epstein a M. szerzőjének R. Mózes ha-Darsant tartja. 15. M. Temura v. M. Temurót, három fejezetből álló kis M., mely az élet és halál kérdésével foglalkozik s a XIII. sz. ból származik. 16. M. Vájchulu, a Genesis megfelelő verséhez írt M., másképp Vájchulu Rabba. 17. M. Vajósa, az Exod. XIV-XV.-höz írt M., nagyobbára a Tanchuinából véve. Kiadásai: Konstantinápoly 1519., Metz 1849 és Jellinek. s. R." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3342 .cimszó a lexikon 603 . oldalán van.