13341.htm CIMSZO: Midrás SZOCIKK: "a M. ha- Oodol kivonatolja Rasit, Ibn Ezrát és Maimonidest. Szerzője névtelen akar maradni, de szerénységében a zsidó irodalom minden ágának valóságos tárházát gyűjti össze; a Genesishez írt kommentárt Schechter adta ki (Cambridge, 1902). B) M. Halacha (Halóchó, a. m. «halacha-kutatás»), a tradicionális halacha igazolása a bibliai források és azok magyarázata segítségével, mely főképpen a biblia legális részének exegetálásában áll. A M. Halacha kifejezést először Naohman Krochmal, a Móré Neuchó ha-Zeman szerzője alkalmazta a talmudi ""M. Tóra"" kifejezés nyomán (Kiddusin 49b). A M. Halacha fejlődése szerint három részre osztható: A régi és a későbbi Halacha M.-ára, továbbá a későbbi tannaiták és az amorák M.-ára. A régi Halacha M.-a feltűnően tömör nyelvű lexikográfia és exegézis; célja a törvények exakt definiálása a Szentírás pontos szövege alapján s ehhez képest először a szavak korrekt értelmének megmagyarázására törekszik. Az újabb Halacha nem csupán egyes törvények és tételek szószerinti jelentésének megmagyarázására törekszik, hanem logikai következtetéseket is von le a szövegből, miáltal különbözik a régi Halacha egyszerű exegézisétől. Ez már a Bibliát fejlődése szerint tekinti, annak interpretálásában pedig túlmegy a szómagyarázat határain. Nagyon valószínű, hogy anyagának nagyobb részét még R. Ismael és R. Akiba iskolái gyűjtötték össze. Egyébként halachikus M.-t tartalmaznak úgy a Babiloni, mint a Jeruzsálemi Talmud. A későbbi tannak és az amorák M.-a mesterkélt s alig nevezhető bibliaexegetikának. C) Kisebb M.-ok. Ezek többnyire későbbi keletűek az eddig említett két főcsoport M.-ainál. Jelentékeny, de kisebb M.-ok a következők: 1. M. Abkir (Avkir), mely a Pentateuch két első könyvét kommentálja s melynek neve a benne levő homiliák záróformulájának achrosztikonjából származik (Ómen Bejoménu Kén Jehi Rócón). A mű szidrákra van osztva; nyelve tiszta héber s keletkezési ideje a későbbi haggadikus korszak; bennük az angelológia is szerepet játszik. Részleteket belőle a Jalkut és más művek szerzői őriztek meg. Azaria dei Rossi is ismerte. 2. M. al-Jithallel (Jiszhallel), amely Salamon bölcsességéről, Dávid hatalmáról és Kórach gazdagságáról tartalmaz allegóriákat és legendákat. Szövegét Jellinek adta ki (Betti Hamidrás VI.), a yemeni kéziratból pedig Grünhut (a Szefer ha-Likutim-ban I.), a források eredetének megnevezésével. Ennek a M.-nak tartalma is sokhelyütt megegyez más M.-éval. 3. M. Ászeret ha-Dibrót, (Aszeresz ha-Dibrósz), mely Jellinek szerint a X. sz.-ból származik s a Sovuósz ünnepre vonatkozik. Valláserkölcsi tanításokat ad a Tízparancsolat magyarázása kapcsán, de a teremtéssel és kinyilatkoztatással is foglalkozik. Stílusa tiszta és világos héber. Törvénymagyarázat mellett számos legendát is tartalmaz Saul királyról, R. Méirről stb. 4 Ihbré, ha-Jamhn (Ivra Eajoniom) sel Móse, bibliai héberséggel írva, számos legendát tartalmaz Mózesről, morális oktatás céljából. Első kiadása az 1516-iki konstantinápolyi, második az 1561-iki velencei, újabban Jellinek adta ki. " Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3341 .cimszó a lexikon 603 . oldalán van.