13339.htm CIMSZO: Midrás SZOCIKK: "Aggadat (Agodasz) Sir ha-Strim, melyet Schechter adott ki (Cambridge 1896 és Buber a M. Zuta-ban). Ismét más M. ugyanahhoz a M. Sir ha-Sirim, melyet Grünhut adott ki (1897 Jeruzsálem). 2. M. Ruth a Ruth-könyvéhez írott haggadikus kommentár nyolc párasában. Szövegét a fent említett két első kiadáson kívül közli a Buber-féle ""M. Zuta"". 3. M. Kohelet, (Koaelesz) az Ecclesiasteshez írott M., mely a legtöbb más M.-t felhasználja. Szövegét szintén a két első olasz és a Buber-f éle kiadás tartalmazza. 4. M. Megillat (Megillasz) Eszter, szintén kompiláció, mely a többi említett M.-ok nagyobb részén kívül a Joszippon c. legenda-történetből is merít. Az 1519-iki konstantinápolyi első kiadáson kívül Buber és Horowitz gyűjteményei (l. Irodalom) is tartalmaznak Eszter könyvéhez M.-t, mely nem azonos a M. Megillat Eszterrel, hanem dél-arábiai eredetű. Gaster is közöl egy Eszter könyvéhez írott M.-t, amely mindkettőtől különbözik. Az Eszter Rabba című M. szintén más szöveg. A Kisebb M.-ok a prófétákhoz és egyéb szentiratokhoz: 1. M. Jesája, melynek szövege nem maradt fenn, de Abravanel és Ábrahám Portaleone említik azt. 2. M. Jona, Jónás prófétának az Engesztelő Nap mincha-imája alkalmával recitált haftóra szövegéhez írt haggadikus M. Szövegét Jellinek részben közli (""Beth ha M.I.)s ez nem más, mint a Zóhár arameus szövegrészének héber fordítása, míg a másik rész a Jalkutban fordul elő, de a Pirké R. Eliezer-ből is sokat vesz át, úgyszintén a Jeruzsálemi és Babyloni Talmudból is. Legrégibb kéziratát a De Rossi-kódex közli. 8. M. íj6b, melyre csak hivatkozás van, de szövege ma már ismeretlen, csupán kivonatai vannak meg a Jalkut Mochiri-ben, továbbá Sámuel b. Nisszim Maznuth Májon Ganim (Berlin 1889) és Isaac b. Solomon művének Jób-kommentárjaban (Konstantinápoly 1545). Ezeket összegyűjtötte Wertheimer a Leket M.-imban (Jerusalem 1903). Ezeken kívül vannak még M. ok Sámuel prófétához, a Zsoltárokhoz és a Példabeszédekhez. 4. A jil Semuél (v. ""Agadat (Agodisz) Sámuel""), melyet Rasi több helyt említ, haggadikus magyarázatok és homiliák Sámuel prófétához, 32 fejezetben. A legtöbb M.-ból merít. Kéziratát a parmai könyvtár őrzi; első kiadása az 1517-iki konstantinápolyi, második az 1546. velencei, a legutóbbi és legjobb a Buber-féle (Cracow 1893). 5. A M Tehilim-eket Buber adta ki s látta el bevezető magyarázatokkal (Wilna 1891). 6. A M. Misié, a Példabeszédekhez írott M. vagy haggadikus tartalma miatt Agadat (Agodasz) Misié nincs meg teljes szövegében, de a ""Jalkut"" összeállítója még felhasználta a ma már elveszett részt. Szerkesztője valószínűen Babiloniában élt, mert csupán a Babiloni Talmudot tudja felhasználni. A M. Mislét szintén Buber adta ki (1893) ugyanily címen, de első kiadása a konstantinápolyi dátum nélküli, a második az " Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3339 .cimszó a lexikon 602 . oldalán van.