13338.htm CIMSZO: Midrás SZOCIKK: "rendje: a halachikus bevezető magyarázat, az első vers kifejtése s végül a messiási konklúzió. Elnevezését a benne előforduló gyakori kifejezésből vette: «jelammedenu Rabbenuw (Tanítson meg bennünket tanítónk), amely kifejezéssel a halachikus bevezetés kezdődik. Máskép M. Tanchumá-nak is nevezik. (l. Tanchuma.) Első kiadása az 1520-22. konstantinápolyi, újabb a Buber-féle (1885). 4. Peszakta-Rabbati (Rabószi) a Pentateuchhoz és a prófétákhoz írt homiliák gyűjteménye. Azért hívják ""Rabbati"" (bővebb)-nek, hogy megkülönböztessék azt a régebbi Pesziktától, melyhez különben nem is hasonlít, ellenben annál inkább hasonló a M.-Tanchumára. Legjobb kiadása a Friedmann-féle (Wien 1880), amely 51 szakaszból és 51 homiliából áll. Ezek a homiliák nem csupán szombatokra, hanem részben a nagy ünnepekre is vonatkoznak, így ros hasónára és jom kippurra is. Ezek azonban valószínűen későbbi hozzátoldások. Stílusa néhol megkapóan szép. Keletkezésének ill. összeállításának ideje a IX. sz. közepe. 5. Devórim Rabba, 25 homiliát és két töredéket tartalmaz a Deutoronomiumhoz. Homiliái halachikus alapon indulnak. Keletkezési ideje a IX. sz. legvége. 6. Bamidbar Rabba, a Nuraerihez írt, nem önálló M., hanem csupán a Tanchuma kivonatolása. Mint az előbbi, úgy ez is a «jelammedenu Rabenni» helyett a ""halacha"" szót használja. 30 homiliát tartalmaz párásak (porosó-k) szerint. 7. Semót Rabba, az Exodushoz irt M. 32 párasában. Nem egységes mű; homiliákat és homiletikus töredékeket tartalmaz, melyek némelyike a Tanchumából van átvéve. Zunz szerint a XI.-XII. sz.-ban állították össze, tehát a Berésit Rabbától, melynek folytatása akar lenni, legalább ötszáz év választja el. 8. Aggadat Berésit (Agodusz Berésisz), a Genesis szidráihoz írt homiliák gyűjteménye. A Buber-féle 1903. krakkói kiadás 83 homiliát közöl; minden homilia három szakaszból áll s úgy van elrendezve, hogy az első a Genesis szidrájával, a második a háftórával (vagyis a prófétai résszel), a harmadik rész a Zsoltárokkal, ill. a liturgiával van összekapcsolva. Tartalma nagyobb részben a Tanchumából való s késői keletű. Régi szerzők egyáltalában nem említik. Szerzője vagy összeállítója minden esetre görög területen élhetett, mert oly görög szavakat vegyít a héber szövegbe, melyeket más M.-ok egyáltalában nem használnak. Első kiadása 1618. Velencében jelent meg s kiadója, Menachem di Lonsano is felismeri a görög nyelvhatást benne. 9. M. Ve-Hizhir (v. Haskem), melyet J. M. Freimann adott ki (I. Leipzig 1873, II. Warschau 1880) a müncheni kódex alapján. Szintén a M. Tanchumán alapszik, halachikus része pedig a Talmudon. III. Exegetikus M.-ok az öt Megillához. Két legrégebbi kiadását s az idetartozó ""Echa-Rabbati""-t l. fentebb. A továbbiak: , 1. Sir ha-Sirim Rabba, exegetikus M. az Énekek Énekéhez, annak versei szerint. Sokat vesz át régebbi homiliákból és más M.-okból, de a Misnát és Baraitát is felhasználja s idézi. Ugyancsak az Énekek Éneke M.-a az ezzel nem azonos " Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3338 .cimszó a lexikon 601 . oldalán van.