13337.htm CIMSZO: Midrás SZOCIKK: "előbbivel összevegyült s ez dominálja az egészet; még a Tízparancsolathoz írott M. is haggadikus, míg a Mispótim-fejezet nagyobbára halachikus, a tárgy természeténél fogva. Az egész Mechilta párasát és mászechták szerint van felosztva. 2. A Szifra v. Tórász Kohánim, R. Akiba iskolájából származik, toldaléka pedig R. Ismáeléből; szerkesztője R. Chijja volt. Tartalmazza a a Leviticus halachikus kommentárjait s e szempontból minden egyes szót tanulmány tárgyává tesz. Haggadikus anyaga csekély. 3. Szifré Mózes IV. és V. könyveihez, R. Ismáel iskolájából származó M, nagyobbrészt haggadikus tartalommal, Hiányosan maradt fenn, mert éppen némely bibliai történeti leírás minden magyarázat nélkül áll. A Deuteronomium Szifréje halachikus anyagot is tartalmaz. A két legrégibb exegetikus M. a Berésit Rabba és az Echa Rabbati (Echó Rabószi). A ""BerésitRabba"" nem csak régisége, hanem tartalma miatt is legfontosabb az összes M.-ok közt. Szerkesztésének ideje a III. sz. s összeállítója valószínűen R. Hosája, egyik első amóra volt, de alapját a tannaiták bibliakommentárjai képezhették. Felosztása a ""parasák"" szerint halad, de teljesen egyenlőtlen, ami arra mutat, hogy a M.-ok egyrésze elveszett A ""Rabba"" (Rabó) szót a címzésben más Pentateuch-ok után is feltették s ezeket (pl. «Vajikra Rabba», ""Semósz Rabba""), mint a Midras Rabbói gyűjteményt együtt adták ki. Ilyen pl. a velencei kiadás 1545-ből, amely magában foglalja a Pentateuch és a Megillák M.-ait: címe: Midras Rabbot al Chamisó Chumsé Tóra. Az öt Megilla első kiadása 1519. jelent meg Pesaroban ""Midras Chomes Megillot"" címen. Ma a legelterjedtebb tudományos kiadás a wilnai, melynek számos újabb kiadása van a XIX. sz. elejétől fogva. Az egész ""M. Rabba"" Zunz megállapításai szerint tíz teljesen különböző M. összetétele. A fennmaradt kéziratok száma nem több hatnál. Az Echa Rabbati a Jeremiás Siralmaihoz írott legrégibb palesztinai M., mely mai formájában azonban csupán a VII. sz.-ban lett összeállítva. Legjobb kiadása az 1899-i, vilnai Bubertől. II. A homiletikus M.-ok, melyek, mint nevük is mutatja, homiliák, bibliamagyarázó szónoklatok gyűjteményei haggadikus anyaggal, a Biblia hetiszakaszainak és az ünnepek és szombatok jelentőségének megfelelően. Ilyen homiletikus M.-gyűjtemények a következők: 1. Peszikta de- Rab-Kaháva, (Pesziktó de Rov Kahanó), melyből egyetlen kiadás a Buber-féle (1868). A Peszikta H. homiliából áll s ebből 12 Haftóra-M. Keletkezése egyidejű a ""Berósit Rabba""-val és ""Echa Rabbati""-val. 2. Vajikró Rabba (Rabó) szintén a legrégibb M.-szövegek közül való. 37 párását (porosó-t) és ugyanannyi homiliát tartalmaz a Leviticushoz. ezek közül némelyik a Pesziktával azonos. Gyakoriak benne a szellemes példabeszédek és aforizmák. 3. Tanchuma Jelammedenu, az előbbivel szemben, mely csupán a Pentateuch egyik könyvéhez IV-VI. ez az egészet felöleli a heti szakaszok szerint; ezenkívül homiliákat is tartalmaz az ünnepnapokra és szombatokra. Ezeknek a homiliáknak " Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3337 .cimszó a lexikon 601 . oldalán van.