13318.htm CIMSZO: Mezőkövesd SZOCIKK: Mezőkövesd, nagyk. Borsod, Gömör és Kishont ezidőszerint egyesült vm. 18,548 lak. Minden valószínűség szerint már a török hódoltság utáni időkben laktak szórványosan zsidók M.-en, amire többek között olvashatatlan feliratú, egészen régi sírkövekből is lehet következtetni. Az első sírkő, melynek dátuma olvasható, Schwarc Judáé és 1810-ből való. Egészen bizonyos tehát, hogy — kezdetleges formában bár — de már 100—120 évvel ezelőtt is volt hitközségi élet M.-en. Az első jegyzőkönyv, amelyet a hitközség levéltárában őriz, 1850 okt. 12. kelt és magyar nyelven van írva. A hitközséget akkor kommunitásnak hívtak és élén a főbíró állott, kit a főszolgabíró által kijelölt egyénekből lehetett választani. A hitközséget — mint a jegyzőkönyvből kitűnik - Ónodi Sugár Farkas, Vilmos és József, ki obsitos volt, továbbá Wessely Farkas és a két Harangi-Leitner testvér, Gyula és Menyhért alapították. A Harangi-Leitner család ettől kezdve állandóan vezető szerepet játszott a hitközségben. Első rabbi Wechsler Soma volt. Az első elöljárók a következők voltak: Ónodi Sugár Farkas főbíró, szentmarjai Schwarc Farkas bíró, Weisz Mózes számadásfelügyelő, Harangi-Leitner Móric, Klein Lajos, Sugár József és Goldberger Lipót hites tagok. Első templomát 1853. az újat 1896. építette saját erejéből a hitközség. Eleinte az ábrányi rabbisághoz tartozott a hitközség, sőt a miskolci megyei rabbiságnak is fizetett adót. 1868-ban már a főszolgabíró közbejötte nélkül választotta a hitközség főelöljáróját. 1871-ben orthodox hitközséggé alakult. 1888. létesült az elemi iskola s ugyanez évben a kultuszminisztérium rendeletére M. rabbisági és anyakönyvi kerületi székhely lett. 1891-ben két-tanerős lett az iskola, melynek számára a hitközség Plattner József elnök kezdeményezésére a közeljövőben új modern épületet fog emelni. 1912. készültek el a hitközség új, demokratikus alapszabályai. 1926-ban új rituális fürdőt épített a hitközség. Második rabbija a hitközségnek Ehrenfeld Saul volt (1896 — 1904-ig) azóta Jungreiss Izidor a főrabbi, aki 1908. alapította meg a ma is működő jesivát. A hitélet elmélyítését szolgálja a hitközségi tagok által 1914. létesített Talmud Tóra, mely 1925 óta évi 380 pengő államsegélyt kap. A Talmud Tórának két tanítója és 65 növendéke van. A hitközség többi intézményei: a Chevra Kadisa, melynek Neumann Ede az elnöke, és a Nőegylet, melynek élén Eoth Dezsőné áll. A hitközség 23,015 pengős évi költségvetéssel dolgozik s a hiányt kultuszadó kivetésével fedezi. Filantropikus és szociális célokra kb. 2900 pengőt költ. Anyakönyvi területéhez Szentistván, Négyes, Tiszavalk, Egerlövő, Borsodivánka, Szomolya, Andornak, Királya, Novaj, Ostoros, Szilhalom és Egerfarmos községek tartoznak. A hitközség lélekszáma: 800, a családok száma 180, adót 173-an fizetnek. Foglalkozás szerint: 3 nagykereskedő, 2 szabadpályán levő, 2 tanító, 104 kereskedő, 5 ügyvéd, 1 köztisztviselő, 6 orvos, 10 magántisztviselő, 1 vállalkozó, 28 iparos, 1 hírlapíró, 5 magánzó és 8 egyéb. A világháborúban részt vett tagjai közül 10-en haltak hősi halált. A hitközség történetével A Magyar Városok Monográfiája c. munka keretében egy fejezet foglalkozik, amelyet Weisz Jakab M.-i igazgatótanító írt meg. A hitközség mai vezetősége: Jungreiss Izidor főrabbi, Plattner József elnök, Spitz Salamon alelnök, Weiszenstein József jegyző, ifj. Schwarc Hermann ellenőr, Kohn Lajos gondnok, Adler Péter és Roth Károly számvizsgálók és Weisz Jakab tollnok. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3318 .cimszó a lexikon 596 . s köv. oldalán.