13316.htm CIMSZO: Mezőgazdaság SZOCIKK: "50 éven belül szerzett földbirtok a megváltásra kerülhető birtokok sorrendjében előbbre van. Ez a pont, ha kifejezetten nem is, de valójában mégis a zsidóság ellen irányul. A zsidók ugyanis leginkább egyenjogúsításuk bekövetkezése, tehát 1867 utón szereztek birtokot s magától értetődik, hogy a megváltást illetőleg elsősorban az ő birtokaik jöhettek számításba. Ha egy ilyen irányú statisztika készülne, abból kétségtelenül meg lehetne állapítani, hogy a földbirtokreform következtében megváltást szenvedettek között valóban aránytalanul nagy számmal szerepelnek a zsidók. Ami a zsidóságnak a M.-ban való részvételét általában illeti, arra vonatkozólag a statisztika csak hozzávetőleges felvilágosítást nyújthat. Mindenekelőtt is csak Nagy-Magyarországra vonatkozólag készült ilyen statisztika - amelyet Kovács Alajos, a statisztikai hivatal igazgatója állított össze - s ebből tiszta képet egyáltalán nem nyerhetünk, csupán körülbelüli következtetést vonhatunk le a mai helyzetre. A zsidók szerepe a magyar M.-ban százalék szerint: A birtok nagysága Birtokosok Bérlők %-okban %-okban 1000 holdon felüli ... ... ... 19-9 73-2 200-1000 holdas birtokok ._. ... 19-0 6240 100- 200 ... ... 80 27-0 50- 100 "" 2-5 7-6 25- 50 0-7 2-0 10- 20 "" 5- 10 "" 5 holdon aluli 0--4 0-3 03 0-7 0-4 0-3. Látszatra ez a statisztika a zsidóságnak a M.-ban való túlsúlya mellett bizonyít. De figyelembe kell venni a következőket: Az összeírás idejében Nagy-Magyarországon 2.388,482 gazdaság volt. Ebből 738,253 a 10 holdig terjedő földbirtokok száma s itt csak 0*3% a zsidó birtokos, tehát sokkal kevesebb, mint amennyi a zsidóság akkori országos arányszáma (5%) szerint lehetne. A tíz-húsz holdas földbirtokok száma 385,381 s a zsidóság itt is csak 0,4%-al szerepel. A 20-25 holdas 205,181 birtokos között 0,7% zsidó, az 50 - 100 holdas 36,032 birtokos között 2,5%, tehát az országos arányszám fele. Nem folytatva tovább a részletezést, megállapítható, hogy összesen 2.328,815 gazdaság van, ahol a zsidók 4%-os átlaggal szerepelnek. Számban ez kb. 9500-nak felel meg. Viszont az összes, tehát a 2.388,482 földbirtokos között az 5%-os arányszámot véve alapul, 116,000 zsidónak kellene lennie. De ha a 9500 zsidó birtokoshoz hozzászámítunk 6500 haszonbérlőt, akkor is csak 16,000 a tényleg M.-gal foglalkozó zsidók száma, tehát 100,000-rel kevesebb, mint amennyi a számarány szerint lehetne. Ha a földbirtokosok és bérlők számát vesszük tehát figyelembe, akkor mintegy 100,000 zsidó maradt ki a M.-ból, ha viszont magát a földet nézzük, akkor a következő eredményre jutunk: A száz holdon felüli szabad birtok területe 10.883,600 hold s ebből 4,6% a zsidóké. A száz holdon felüli korlátolt forgalmú birtokból (15.528,700 hold) már csak 5% van zsidókézen. A száz holdon aluli birtokok összterülete 22.693,000 hold s ebből csak 0,73% a zsidóké. Az összesítés után kiderül, hogy az ország gazdaságilag mívelt területének csak" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3316 .cimszó a lexikon 595 . oldalán van.