13291.htm CIMSZO: Messiás SZOCIKK: "koncepciója szerint a M. a teremtés előtt született az isteni Gondviselés adományaképp s Isten maga rejtette őt el, hogy egykor a gonoszságot és tagadást a M. győzze le. A Haggada is tud a M. preexisztenciájáról (Peszáchim 54a; Nedárim 39a; Jalkut 1. 20); eszerint a M. neve Jinnon és már a teremtés előtt volt meg, hat dologgal, amik szintén megelőzték a teremtést. Ugyancsak említik azt a R. Josua ben Levi jelenései, a Midras Kohen és a Széder Gan Eden apokaliptikus iratok, amelyek M. Ben Dávidnak nevezik a M.-t. Néhol a M. előlétezéséről és hirtelen, váratlan megjelenéséről van szó, így Máté Evangéliumában (24:. 27, 43-44), azonban még ez is tiszta zsidó koncepció, amely megtalálható az Exodus Rabba L-ben, a Midrás Tanchumában (Semósz), amely iratok Mózes hirtelen megjelenését várják Rómában a M. alakjában; ugyanúgy az Agadat ha-Mosiach is. Máshol szó van a született, de még meg nem jelent M.-ról s ez már a 2. sz.-ban ismeretes felfogás volt, mert ezt említi Justinus (i. m. VIII.), amellyel megegyezik a Szanhedrin-traktátus (896). A jeruzsálemi Targum szerint (Micha próféta 4. 8-hoz) a M. a földön van, de az emberek bűnei miatt elrejtőzött. Máshol ismét szó van a már rég született M.-ról; így a jeruzsálemi Talmud (Beráchót 2.) szerint Bethlenemben született a második Templom lerombolása napján, a Zerubbabel Apokalypsise szerint pedig Dávid király korában s elrejtve Rómában tartózkodik. Az Ezékiel prófétán (34. 23) alapuló felfogás magát Dávid királyt tartotta M.-nak. Egy másik felfogás a Józseftől származó M. eszménye, melyre a legrégibb feljegyzés a Szukkót-traktátusban van (52 a, b). Ez a csatában elesik. A Talmud nem részletezi ezt a M.-t, de később mások felvették ezt a koncepciót, így Száadja, a vallásfilozófus és Hái gáón, előbbi az Emunót ve-Deótban, utóbbi a Taam Zekénimben. Eszerint a Józseftől származó M. meg fogja előzni a Dávidtól származót s össze fogja gyűjteni Izrael népét Jeruzsálembe, ahol visszaállítja a Nagy Templomot s megalapítja az emberiességre és jogra épített uralmát, de Gog és Magog megjelennek előtte és megölik. Csupán a Mosiach ben Dávid fogja őt feltámasztani. Ezt a József M.-t az elveszett tíz törzsi (l. o.) M.-ának tartják, de a Nagy Sándor-mondával (l. fentebb) is hasonlóságot mutat (L. Judaizmus. Jézus, Kereszténység és zsidóság, Álmessiások.). Irodalom. A héber apokaliptikus iratok szövegét közli A. Jellinek a Bikkuré ha-Ittim I.-III. k.-ben. Kimerítő összefoglaló tanulmányt ad Moses Buttenwieser, M. (Jew. Encycl. 1904) Fontos művek még: Schfirer, Geschichte des jüdischen Volkes (3. ed. II.); R. Smend, Alttestamentliche Religionsgeschichte; W. Nowack, Die Zukunftshoffnung Israels in der assyrischen Zeit: Hühn, Die messianischen Weissagungen; Fr. Giesehrecht, Der Knecht Jahwes in Deutero-Jesaiah ; W. Bousset, Die Religion des Judentums im neutestamentlichen Zeitalter; F. Perles, Kritikz. Boussets Religion d. Judentums: P. Volz, Jüdische Eschatologie von Daniel bis Akiba ; H. J. Holtzmann. Lehrbuch der neutestamentlichen Theologie I. ;W. Baldensperger, Die messianisch-apokalyptischen Hoffnungen des Judentums; F. Weber, Jüdische theologie auf Grund des Talmud (2. ed. ;G. H. Dalman, Der leidende und der sterbende Messias): u. a., Die Worte Jesn; Kampers, Alexander der Grosse und die Idee des Weltimperiums in Prophetie und Sage ; Hackmann, Die Zukunftserwartung des Jesaiah ; Volz, Die vorexilische Jahweprophetie und der Messias: Marti, Geschichte der israelitischen Religion; u. a., Das Buch jesiach; Cheyne, Introduction to Isaiah ; Robertson Smith, The Prophets of Israel; Adolf Posnanski, Siloh, Ein Beitrag zur Geschichte der Messiaslehre. I. (Leipzig 1904); Gezzken, Komposition und Entstehungszeit der Oracula Sibyllina." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3291 .cimszó a lexikon 590 . oldalán van.