13204.htm       CIMSZO:        Mártírok és memorkönyvek                            SZOCIKK:     zsidóság legrégibb megemlékezési feljegyzése, memorkönyve: deav hó 9-én, Jeruzsálem elpusztulása napján is megemlékezik R. Akibáról és mártírtársairól a liturgia az Árzé ha-Levónon kezdetű imában. A középkori üldözések mártírjai legtöbb esetben névtelenek maradtak s csupán a krónikák, mint a XVI. századi Émek hábóchó, a Sévet Jehudó és Zacuto Ábrahám, a kiűzött salamancai egyetemi tanár és híres csillagász Széfer Jochaszin-ja említik a helyeket, ahol Európa-szerte a zsidóság mártírjai szenvedtek és számadatokat is közölnek a mártírokról. Ezeken és a keresztény krónikákon kívül azonban maradtak fenn speciális martirológiák, melyeket a középkorban már Memorbuch-oknak neveztek. Ilyenek vannak nagy számban a spanyol és portugál zsidóknál s az utóbbiaké részben még Lissabonból, a kiűzetésük előtti időkből való. Az askenáz zsidóság memorkönyvei az 1096-i és 1349-i wormsi és nürnbergi s az 1298-i frankfurti memorkönyvek. Leghíresebb azonban a Nürnbergi Memorkönyv, melyet a meiningeni R. Isaac ben Sámuel állított össze s Saalfeld professzor, mainzi főrabbi adott ki 1898. Ez közli a keresztes hadjáratok, az 1298-i mészárlás, az 1349-i máglyák áldozatainak, az 1171-i franciaországi bloisi és 1288-i troyesi, továbbá röviden az angliai, terjedelmesen a francia corbeili, azonkívül a zsidóságra áttért prozelita mártírok neveit. Irodalmi értéke, mint kódexnek is igen nagy, mert ez a legkimerítőbb Memorkönyv. Nagyfontosságú a magyar zsidóságra nézve a XVI. sz.-i Krakkói Memorkönyv, mely felsorolja a bazini vérvád (l. o.) máglyahalált halt mártírjainak neveit. A legtöbb mártírt azonban a spanyol-, orosz-, lengyelországi és ukrajnai zsidóság szolgáltatta. Ezek annyian voltak, hogy mellettük szinte elenyésznek azok a mártírtömegek, amelyek Európa egyéb országaiban és Európán kívül haltak meg a zsidóságuk miatt. A spanyol inkvizíció, mely 1478-tól kezdve 1829-ig működött Spanyolországban, majd a XVI. századtól kezdve Portugáliában, a Latin-Amerikában, Dél-Ázsiában és Dél-Afrikában, három és félszázadon át szedte irgalom nélkül áldozatait. Nem memorkönyvek, hanem az inkvizíció számos kiadott aktasorozata, a spanyol kir. akadémia egész gyűjteménysorozatai örökítették meg azoknak a mártíroknak nevét, akik a judaizálás vádja alatt a máglyán haltak meg. A jelzett idő folyamán többszáz Auto-de-fén (hithűségaktus) égettek el nagyobb-kisebb számban zsidókat s a szerencsésebbeket életfogytiglani rabságra vagy gályára ítélték. 1816-ban történt az utolsó zsidóelégetés Cordová-ban. a lengyel- és oroszországi zsidó mártírok száma kétségtelenül nagyobb, mint az előző csoportoké együttvéve. Nem szólva a XVI. század óta időnként folyton növekvő mészárlásokról s a cári uralom utolsó négy évtizedének rendszeres progromjairól, melyek óriási véráldozatokkal jártak, s amelyekben mindig védtelen lakosságot gyilkolt le egy felfegyverzett tömeg, csupán az utóbbi évek ellenforradalmai alatt Ukrajnában Denikin és Petljura tábornokok oly arányú vérfürdőket rendeztek, amelyek messze maguk mögött hagyják a cárság alattiakat is. Az angliai zsidóság hivatalos kiadványa, mely a háború                           Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3204 .cimszó a lexikon 579 . oldalán van.