13198.htm       CIMSZO:        Marosvásárhely           SZOCIKK:     Marosvásárhely, (Tárgu Muras, R.) tjv. Maros-Torda vm., 25,517 lak. A M.-i hitközség közvetlenül a szabadságharc után alakult. A városi tanács azelőtt nem engedélyezte a zsidók számára a letelepedést. Az alapítók a marosszentkirályi egykor virágzó hitközséghez tartozó hívek utódai voltak: Blumenfeld József, Mestitz Mihály kárpitos, Schwarc János kereskedő és Sámson Sándor vállalkozó. A hitközség megalapításának pontos dátuma nincs feljegyezve, de 1851. már szépen fejlődő hitközségi életet találunk. Az első rabbit is ekkor választották meg Fürst Mózes személyében, aki 1870. bekövetkezett haláláig állott a hitközség élén. Utóda Lipschitz lett,akit Willheim Joakim követett a rabbiszékben. Távozása után 1903 óta Lőwy Ferenc a hitközség nagy tudású főrabbija. A kongresszus után a hitközség egyik párthoz sem csatlakozott és status quo-ante alapon maradt. Nem sokkal később a tagok egy kis része kivált és megalakította az orthodox hitközséget (l. alább). A hitközség első temploma, a jelenlegi orthodox templom 1873. épült. Ezt a templomot egy ízben a tiszaeszlári pör idején a lakosság lerombolta s csak a            katonaság segítségével sikerült a rombolókat szétverni és a zsidóságot megvédeni. A templomot ez után az eset után restaurálták. A hitközség jelenlegi temploma 1899. épült és egyike Erdély legnagyobb és legszebb zsidó templomainak. Tervezője Gartner Jakab bécsi műépítész. A hitközség pár évvel megalakulása után egy öt-tanerős, hét osztályú elemi iskolát létesített, melynek Moskovits Jenő az igazgatója. 1907-ben Lőwy Ferenc főrabbi megalapította a Talmud Tórát, melynek jelenleg 78 növendéke van. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, melynek Schwarc Antal az elnöke, a Malbis Arumim egylet, mely Mittelmann Ármin elnöklete alatt áll, a nőegylet és a Debora női kulturegylet, melynek Simon Mártonné az elnöknője. a Poel Cedek zsidó iparosok szövetsége, mely Schwarc Antal elnöklete alatt áll és egy népkonyha, melyet Schwarc Antalné vezet. A hitközség tagjai közül a társadalmi életben előkelő szerepet visznek Groszmann Rezső ny. törzsorvos és Grünfeld Jakab őrnagy. Nagyobb ipari és gazdasági vállalatokat létesítettek: boroskrakkói Bürger Albert a szenátus tagja, sör- és vegyészeti gyárat, mely 170 munkással dolgozik, a Székely es Réti cég bútorgyárat (40 munkás) és a Nuszbaum Testvérek játékárugyárat és rövidáru nagykereskedést (50 munkás). A hitközségnek van levéltára, azonkívül két értékes ereklyét őriz, két nagyon régi, latinnyelvű táblát, amelyek hajdan a marosszentkirályi zsidó templom falát díszítették. A hitközség 1.800,000 leies évi költségvetéssel dolgozik, melyből 40,000 leit fordít szociális és filantropikus célokra. Több alapítványt is kezel a hitközség, melyeknek értéke 40 000 leire zsugorodott össze. A hitközség lélekszáma 3000, a családok száma 650, adót 625-en fizetnek. Foglalkozás szerint: 10 nagykereskedő, 60 szabadpályán levő, 9 tanító, 34 katona, 70 közadakozásból élő, 230 kereskedő, 16 ügyvéd, 3 köztisztviselő, 4 munkás, 7 nagyiparos, 7 orvos, 14 magántisztviselő, 1 vállalkozó, 80 munkanélküli, 24 iparos, 6 mérnök, 1 hírlapíró, 8 magánzó és 45 egyéb. A világháborúban a hitközségnek 280 tagja vett részt, akik közül 48-an haltak hősi halált. Nevüket a temető bejárata előtt felállított díszes emlékoszlop örökíti meg, melyet 1927. nagy ünnepség keretében avatott fel a hitközség. A hitközség mai vezetősége: Lőwy Ferenc főrabbi, boroskrakkói Burger Albert díszelnök, Schwarc Antal tiszteletbeli elnök, Rothmann Mór elnök, Stern Antal és Citrom Lázár alelnökök, Lőte Lajos, iskolaszéki elnök, Traub Mór és Fischer Manó gondnokok, Komjáti Nándor és Robicsek Vilmos ellenőrök, Szűcs Dezső pénztárnok, Gerdt Adolf gazda, Gruber Sándor főkántor, Kohn Henrik jegyző. Az orthodox hitközség 1868. alakult és gyorsan fejlődött Erdély egyik legnagyobb hitközségévé. Régi temploma 50 évvel ezelőtt épült, de most került tető alá új, modern kétemeletes nagy temploma. Talmud Tóra iskoláját, mely ottan erős, néhai Silberschatz Ignác nyárádtói lakos 1918. alapította 200,000 lei összegű alapítványával. Chevra Kadisája 1924. alakult meg. A hitközség 1.600,000 leies évi költségvetéssel dolgozik, melyből 50,000 leit fordít            szociális és filantrópikus célra. A hitközség anyakönyvi területéhez az alsó- és felsőmarosi, a mezőbándi és nyárádszeredai járások községei tartoznak. Lélekszáma: 1200, családok száma 400. adófizetőké 315. Foglalkozás szerint: 10 nagykereskedő, 10 gazdálkodó, 60 szabadpályán levő, 10 tanító, 110 kereskedő, 2 köztisztviselő, 40 munkás, 15 magántisztviselő, 25 iparos. A hitközség mai vezetősége: Szófer Manó főrabbi, Gabel Sándor elnök, Diamantstein Dezső és Goldstein Dezső alelnökök, Finger Jakab pénztárnok, Simon Sámuel ellenőr, Kohn Mór, Diamantstein Sándor, Léb Moskovics gondnokok Epstein Izidor, Citrom Hermán, Katzer Jakab és Rosenfeld József tanácsosok.                                                                                                           Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3198 .cimszó a lexikon 577 . s köv. oldalán.