13172.htm       CIMSZO:        Máramarossziget                                 SZOCIKK:     nevezetes hitközsége. A hitközség múltjáról keveset tudunk, miután a hitközség levéltára, melyben számos érdekes dokumentumot őriztek, a 80-as években a hitközségben kitört pártvillongások következtében elveszett. Az tény, hogy a hitközség több mint kétszáz évvel ezelőtt alakult meg. Alapítóinak és első elöljáróinak neve nem maradt meg. A hitközség első rabbija Kahan Juda volt, nagy talmudtudós, aki évtizedekig tartó áldásos működése után 1819. halt meg M.-en. A hitközség különösen a múlt század második felében gyors iramban fejlődött és tagjainak száma, főleg a Galíciából való bevándorlás következtében, erősen meggyarapodott. Egymásután épültek a templomai, úgy, hogy ma 5 nagy templom és 12 Bész-hamidras szolgálja a hívek ájtatosságát. A hitközségnek híres jesivája van, melyet kb. 70 évvel ezelőtt néhai Teitelbaum Zalmen Léb főrabbi alapított. Jelenlegi vezetője Grosz Zalmen Léb alrabbi. A jesivát 160 bócher látogatja, akik a jesiva menzájában nyernek ellátást. A növendékek ipari kiképzése céljából a hitközség 1928. egy 25 szövőszékes szövődét állított fel. 1919-ben négytanerős, 6 osztályú elemi fiú- és leányiskolát létesített a hitközség. Ugyanezen évben nyílt meg a 8 osztályú Talmud Tora is, melyben 9 tanító vezetése mellett kb. 180 növendék tanul. A hitközség az 1869-iki egyetemes gyűlés után távol tartotta magát minden szervezettől, míg azután 1883. belepett a magyar- és erdélyországi orthodoxia szervezetébe. Ez a körülmény idézte fel a fentebb említett pártviszályokat azok részéről, akik attól féltek, hogy az orthodoxiához való csatlakozás a hitélet gyengülését fogja eredményezni. Ez az aggodalom azonban alaptalan volt, mert a M.-i hitközség továbbra is a konzervatív, hagyományhű zsidóság egyik legerősebb bástyája maradt. A hitközség a következő intézményeket létesítette: a Chevra Kadisát 1798., meg a felnőttek oktatására szolgáló Talmud Tóra Egyesületet, a jótékonyságot gyakorló Malbis Arumim egyletet és az Izr. Iparosok Önsegélyzőegyletét. A hitközség területén számos talmudikus és biblikus munka jelent meg, amelyeknek szerzői a hitközség nagytudású rabbijai voltak. A hitközség évi költségvetése 4 millió lei, melyből 3 milliót hitéleti, szociális és filantropikus célokra, 1 milliót pedig építkezésekre és egyéb fontos beruházásokra fordít. A hitközség anyakönyvi területéhez Kabolacsárda, Kabolapatak, Hosszúmező, Szaplonca, Alsóróna, Felsőróna és Rónaszék községek tartoznak. A hitközség lélekszáma: 12,000, a családok száma 2300, adót 1895-en fizetnek. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai túlnyomórészt kereskedők, iparosok, vállalkozók, de sok közöttük a tanító, talmudtudós, hivatalnok és más intellektuális pályákon levő egyén. A hitközség mai vezetősége: Teitelbaum Zahnon Léb, főrabbi, aki azonban kiskorúsága miatt még nincs beiktatva s helyette egy Bész-din látja el a főrabbi teendőket. E Bész-din három tagja Heller Salamon, Tabak Majer Dávid és Grosz Zalmen Léb alrabbik. Világi vezetők: Jeszonits Lipót elnök, Farkas Saul és ifj. Szmuk Mihály alelnökök, Prager Chajim pénztárnok, Mendelovits                                 Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3172 .cimszó a lexikon 574 . oldalán van.