13171.htm CIMSZO: Máramarossziget SZOCIKK: Máramarossziget. (Sighet, R.) rend. tan. város Máramaros vm. 21,370 lak. A máramarosi (orthodox) hitközség a Felvidéknek Munkács mellett legnagyobb, hagyományhűségéről ugyancsak nevezetes hitközsége. A hitközség múltjáról keveset tudunk, miután a hitközség levéltára, melyben számos érdekes dokumentumot őriztek, a 80-as években a hitközségben kitört pártvillongások következtében elveszett. Az tény, hogy a hitközség több mint kétszáz évvel ezelőtt alakult meg. Alapítóinak és első elöljáróinak neve nem maradt meg. A hitközség első rabbija Kahan Juda volt, nagy talmudtudós, aki évtizedekig tartó áldásos működése után 1819. halt meg M.-en. A hitközség különösen a múlt század második felében gyors iramban fejlődött és tagjainak száma, főleg a Galíciából való bevándorlás következtében, erősen meggyarapodott. Egymásután épültek a templomai, úgy, hogy ma 5 nagy templom és 12 Bész-hamidras szolgálja a hívek ájtatosságát. A hitközségnek híres jesivája van, melyet kb. 70 évvel ezelőtt néhai Teitelbaum Zalmen Léb főrabbi alapított. Jelenlegi vezetője Grosz Zalmen Léb alrabbi. A jesivát 160 bócher látogatja, akik a jesiva menzájában nyernek ellátást. A növendékek ipari kiképzése céljából a hitközség 1928. egy 25 szövőszékes szövődét állított fel. 1919-ben négytanerős, 6 osztályú elemi fiú- és leányiskolát létesített a hitközség. Ugyanezen évben nyílt meg a 8 osztályú Talmud Tora is, melyben 9 tanító vezetése mellett kb. 180 növendék tanul. A hitközség az 1869-iki egyetemes gyűlés után távol tartotta magát minden szervezettől, míg azután 1883. belepett a magyar- és erdélyországi orthodoxia szervezetébe. Ez a körülmény idézte fel a fentebb említett pártviszályokat azok részéről, akik attól féltek, hogy az orthodoxiához való csatlakozás a hitélet gyengülését fogja eredményezni. Ez az aggodalom azonban alaptalan volt, mert a M.-i hitközség továbbra is a konzervatív, hagyományhű zsidóság egyik legerősebb bástyája maradt. A hitközség a következő intézményeket létesítette: a Chevra Kadisát 1798., meg a felnőttek oktatására szolgáló Talmud Tóra Egyesületet, a jótékonyságot gyakorló Malbis Arumim egyletet és az Izr. Iparosok Önsegélyzőegyletét. A hitközség területén számos talmudikus és biblikus munka jelent meg, amelyeknek szerzői a hitközség nagytudású rabbijai voltak. A hitközség évi költségvetése 4 millió lei, melyből 3 milliót hitéleti, szociális és filantropikus célokra, 1 milliót pedig építkezésekre és egyéb fontos beruházásokra fordít. A hitközség anyakönyvi területéhez Kabolacsárda, Kabolapatak, Hosszúmező, Szaplonca, Alsóróna, Felsőróna és Rónaszék községek tartoznak. A hitközség lélekszáma: 12,000, a családok száma 2300, adót 1895-en fizetnek. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai túlnyomórészt kereskedők, iparosok, vállalkozók, de sok közöttük a tanító, talmudtudós, hivatalnok és más intellektuális pályákon levő egyén. A hitközség mai vezetősége: Teitelbaum Zahnon Léb, főrabbi, aki azonban kiskorúsága miatt még nincs beiktatva s helyette egy Bész-din látja el a főrabbi teendőket. E Bész-din három tagja Heller Salamon, Tabak Majer Dávid és Grosz Zalmen Léb alrabbik. Világi vezetők: Jeszonits Lipót elnök, Farkas Saul és ifj. Szmuk Mihály alelnökök, Prager Chajim pénztárnok, Mendelovits Ignác ellenőr, Strauszmann Salamon gondnok Kahán Mechel és Feuerwerter Léb tanácsnokok, Fränke Salamon jegyző, Hörer Mendel főkántor. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3171 .cimszó a lexikon 573 . s köv. oldalán.