13138.htm CIMSZO: Makai SZEMELYNEV Makai Emil SZOCIKK: "Makai Emil, költő, szül. Makón 1870. nov. 17., megh. Budapesten 1901 aug. 6. Atyja, Fischer Antal Enoch makói rabbi, fiát papi pályára akarta nevelni. Tanulmányait szülővárosában kezdte meg, majd 1884. a pesti Rabbiszeminárium növendéke lett. 1889-ben lépett a Rabbiképző intézet felső tanfolyamába. Ekkor már megjelent volt első verses kötete Vallásos énekek címmel (1888). Teológiai tanulmányait 1893. abbahagyta, hogy korlátlan szabadsággal élhessen írói törekvéseinek. Zsidó költök,(1892) című művének műfordításaival és az Énekek éneke c bibliatörténet szabad lírai feldolgozásával (1893) országos elismerést szerzett magának. 1894-ig a Pesti Napló kötelékében dolgozott, 1895- jelent meg nagyhírű lírai versgyűjteménye: Margit. 1894-97-ig a Fővárosi Lapok belső munkatársa volt, 1897. pedig a Hét szerkesztőségének lett tagja. Mint Kiss József lapjának segédszerkesztője, nagy terjedelmű és sokoldalú munkásságot fejtett ki. Dolgozott a Fővárosi Lapokba, a Magyar Szalonba, az Ország-Világba stb. s különösen sokat a magyar színpad számára. A Petőfi Társaság 1898. választotta tagjává. 1900-ban mutatta be~a Vígszínház nagysikerű vígjátékát, a Tudós professzor Hatvanit. A Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának tagja és jegyzője volt. Halála komoly veszteségét jelentette a magyar irodalomnak. Tetemét szülővárosába szállították. M. ősélménye: a romantikus vágyódás minden szép, örök és elérhetetlen után. Maradék nélküli líraiság zenésíti át költői alkotásait. Tiszta lírizmusban oldódik fel benne minden érzés és hangulat s ez a líraiság még ott is felszínre vetődik, hol más formák műfaji jellegét sérti. Érzései, vágyai, lelki megmozdulásai, önalkotó, belső kialakulásban formálódnak költői keretbe. Művésze a formának, mely mesterkéltség nélkül csiszolt, szabatos és kerek; virtuóza a színnek, melynek mesteri technikáját oly szédületes könnyedséggel kezelte, hogy nem egyszer fenyegeti a rím játékok értékrontó veszélye. Folttalan magyar nyelven hangzó verseiben őszinte és igaz minden érzelem és gondolat, akár a vallásos áhítat, akár a szerelemérzés vagy az életproblémák felett töprengő filozófia kap kifejező formát költeményeiben. S ezt nem tompítja Heine, Kiss József, Vajda János költészetének néha-néha megmutatkozó ösztönzése sem. Vallásos énekeiben a magyar-zsidó líra legszebb formájában teljesedett ki. M. hithangulatú költészete: a zsidó érzéseknek a magyar nyelv közvetítő rétegén át jelentkező modern formaadása volt. Kiss József vallásos dalainak kollektív érzéskifejezésével szemben M. az egyéni hitérzés költője (Péntek este, Az öregúr, Halottak emléke) s ez a magát megnyilatkoztató bensőség tör fel mélységesen fájó hanggal a hatalmas drámai képpé fenségesített Rorátéban. A XI-XIV. sz. nagy zsidó költőinek örök lírai értékeit hivatott tolmácsaként szólaltatta meg magyar nyelven, midőn M. Salamon Ibn Gabirol, Juda Halévi, Sámuel Hanagid, Mózes Ibn Ezra, Ábrahám Ibn Ezra, Charizi, Manuelló verseinek művészi fordításával nagy és egyetemes hatásokra szabadította fel a vallásos költészetben a középkor zsidó irodalmának költői szépségeit. Szerelmi lírájában valami halk és benső zeneiség lüktet. Álmodó szerelme az elérhetetlen leány után romantikus távlatokba vetíti Margitja alakját. A vágyát soha el nem érő ember valóságot hesegető álomölelése és titkos csodavárása néha-néha ugyan felvillant némi optimizmust, de valójában M. szordinós szenvedélyét a reménytelen várásós az eltemetett örömök halkítják bús lemondássá. M. szorgalmas munkása volt a magyar színpadnak is, elsősorban az operett-műfajnak. Nemcsak eredeti darabjaival jelentkezett. A 90-es évek végén alig volt külföldi operett, melynek szövegét, verseit nem M. ültette volna át ritmusos költői formába. Száznál több darabot fordított prózában és versben. A Nemzeti Színház számára lefordította Sudermann Morituri-ját, színre alkalmazta Calderon de la Barca, Két szék közt a pad alatt c. vígjátékát. Leghíresebb operett-fordításai: a Gésák. Szulamit, San Toy. Eredeti vígjátékai közül a Kaland c. (Szécsi Ferenccel együtt) dramolettet a Vígszínház (1897); a Robinzonok c. 1 felv. vígjátékot a Magyar Színház (1898); A királyné apródját (Heltai Jenővel együtt) a Vígszínház mutatta be. Legértékesebb színpadi műve a Tudós professzor Hatvani (verses vígjáték 3 felv. előjátékkal) melyen a valóság és a pokol, a realitás és az irracionalizmus elemeinek, a csodahivés és a csodatagadás ellentétének kontraszt-vonalán mély költői intuícióval dolgozza fel a híres debreceni professzor életéből vett mesetárgyat. A Nemzeti Színház felkérésére írta meg Vörösmarty c. drámai költeményét, melynek nyelvi zengzetességről, verselési könnyedségéről az irodalom konzervatív köreiben is igaz elismeréssel nyilatkoztak. Hosszú időn át nagy népszerűségnek örvendtek M. monológjai, párjelenetei. Ezeknek tréfás és szentimentális hangulatában s ötletes kedvességében a városi élet levegője hullámzott. Főbb költői művei: Vallásos énekek (1888); Zsidó költők (1892); Énekek éneke (1893); Margit (1895); Újabb költeményei (1899); Poétasors (1901); Munkái (sajtó alá rendezte Molnár Géza I-II. kötet, 1904). " Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3138 .cimszó a lexikon 569 . oldalán van.