13121.htm CIMSZO: Mahler SZEMELYNEV Mahler Ede SZOCIKK: "Mahler, 1. Ede, egyetemi tanár, assziriológus-egyiptológus, szül. Czifferben (Pozsony vm.) 1857. szept. 28. Atyja M. Salamon a pozsonyi haladó hitközség rabbija volt. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, az egyetem filozófiai fakultását Bécsben és Pesten végezte el, az előbbi helyen doktorátust, az utóbbin matematika-fizika tanári oklevelet nyert, majd Oppoltzernek, a bécsi obszervatórium igazgatójának asszisztense lett, egyidejűleg azonban orientalistává képezte ki magát. Budapestre 1896. jött s előbb a háromszögméreti számítóhivatal tisztviselője, majd Wlassics közoktatásügyi miniszter ajánlatára mint a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárőre működött. U. e. évben egyetemi magántanár lett az assziriológiából és egyiptológiából s ettől kezdve az észak sémi és ó-egyiptomi és kopt nyelvek mellett ókori keleti archeológiát és kultúrtörténetet adott elő. 1914-ben nyilvános rendes egyetemi tanár lett, miután már 1909. a M. Tud. Akadémia és számos külföldi tudományos társaság is tagjává választotta meg. 1928-ban nyugalomba vonult. M. mint gyakorlati archeológus is jelentékeny szerepet töltött be; a Dunapentele melletti római várost éveken át az ő vezetése mellett ásták ki s annak anyagát ő dolgozta fel. Hatalmas tudományos munkássága a matematikai csillagászat és az ókori keleti népek történetét öleli fel a nagy részben általa új alapokra helyezett tudományos ókori kronológia segélyével. Művei német, angol, francia és hébernyelvű folyóiratokban jelennek meg, de több kiváló tanulmánya a Budapesti Szemlében, a Történelmi Szemlében és több könyve a M. Tud. Akadémia kiadásában is meg jelent, így: II. Ramses, az Exodus fáraója (1896. németül: Der Pharao des Exodus, 1896); Babylonia és a Biblia (1903); Babylonia és Assyria (1906); Az assuani és elephantinei arameus papyrusokmányok történeti jelentősége (1911); Ókori kronológiai kutatások (1915); Naptárunk újjáalakítása és a húsvétkérdés (1917); valamennyi megjelent németül is. Egyéb nagy művei: Die Irrationalitäten d. Rabbinen (1889); Zur talmudischen Mathematik (1886); Fortsetzung der Wüstenfeldschen Vergleichungstabellen (1887); Chronologie der Hebräer (1887); Chronologische Vergleichungstabellen nebst einer Anleitung zu den Grundzügen der Chronologie (1889); Maimonides' Kiddus Ha-Chódes (1889); Biblische Chronologie I-II. Főmunkája: Handbuch der jüdischen Chronologie. M. munkatársa volt az IMIT Évkönyvnek, a Magyar Zsidó Szemlének, továbbá ő írta a Beöthy-féle művészettörténetbe és az Egyetemes Irodalom történetbe az ókori keleti népekre vonatkozó részt." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3121 .cimszó a lexikon 567 . oldalán van.