13098.htm CIMSZO: Magyarosítás SZOCIKK: "is adtak bizonyítékot. Bloch-Ballagi Mór (l. o.) aki akkor már levelező tagja volt a Tudományos Akadémiának és közismert volt bibliafordítása révén, 1841 febr. 6. felhívást tett közzé a Pesti Hírlapban és febr. 4. az Atheneumban egy magyar zsidó tanítóképző intézet felállítására. A felhívást, melyet Kossuth Lajos szerkesztői ajánlása kísért, ha teljes anyagi siker nem is követte, de annyi eredménye volt, hogy az adományozásaikkal a zsidók M.-ának akciójába vonta Bugát Pált, Fogarasi Jánost, Jankovich Miklóst, Kacskovits Lajost, Kanyó Mihályt, Kerékjártó Alajost, Schedel (Toldy) Ferencet, gróf Teleki Józsefet, Török Pált, Császár Ferencet, báró Eötvös Ignácot és gróf Széchényi Istvánt. Mialatt a különféle nemzetiségek az erőszakos M. ellen a legnagyobb ellenállást fejtették ki, a zsidóságnak buzgó készsége a M. iránt kedvező hatást váltott ki. A honi izraeliták közt magyar nyelvet terjesztő pesti egylet a pesti egyetem zsidó orvostanhallgatóinak lelkes szervezkedése folytán 1844 máj. 8. már megtarthatta első közgyűlését (l. Magyarító Egylet). Az 1848. kiadott Első Magyar Zsidó Naptár és Évkönyvben Diósy Márton titkár beszámolója már eredményekről tesz említést. A magyar szó ismeretének terjesztésére alakult egyesület már olvasótermet, könyvtárt, ingyenes magyar iskolát és óvodát tart fenn. A magyarító törekvéseket annyira igyekeztek kiszélesíteni, hogy még az egyházi életben is a magyar nyelvet akarták érvényre juttatni. A M.-sal egyenlő arányokban fejlődött ki a zsidók polgáriasodása az egész országban. A teljes emancipáció kérdése is mind jobban előtérbe került (l. Emancipáció) és mivel a zsidók magyartalansága egyre kevésbé lehetett az emancipáció akadálya és mert az a vád is alaptalanná lett, hogy a zsidók nem egyforma igyekezettel vesznek részt a gazdasági élet minden ágában, a vallásreform szükségességének jelszavát vetették fel, hogy a társadalmi egybeolvadás megtörténhessék. A zsidók magyarosodása azonban már annyira kétségtelenné vált, hogy Kossuth Lajos 1847 dec. 18. az országgyűlésen tartott beszédében elmondhatta: Bár hazám idegen ajkú népei oly hajlamot tanúsítanának nemzetiségünk előmozdítása tekintetében, mint a zsidók. E korszak jelentősebb zsidótárgyú irodalma: Névtelen röpirat: Egy Izraelita Érzelményei az 1840-iki dicsőséges Országgyűlés Végeztével (Pesten 1840); Schwab Arszlán irata: A zsidókról; Felvilágosító értekezés (Előszóval és jegyzetekkel bővítette Bloch (Ballagi) Móric Budán 1840); Gasparich Klotild esztergomi kanonok elleni polémia; Bloch (Ballagi) Móric: A zsidókról (Vajda Péter előszavával, Pesten 1840); Chorin Áron: Worte der Wahrheit und des Friedens (Ofen 1848); Chorin Áron: Sollen die Juden Bürger werden? (Pest 1848); Benedek Ignác: Ne higgy a zsidófalónak. Lélek és történelmi szempontból (Pest 1848); Friedmann Ábrahám (simándi rabbi): Az izraelita nemzetnek védelmezése (Arad 1844); Hartmann Lipót: Magyar zsidó, vagy zsidó magyar? (Pécs 1848); Herczfeld Sándor: Mi nem megyünk Amerikába, hanem itt fogunk maradni ! (Pest 1848); Horn Ede" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3098 .cimszó a lexikon 564 . oldalán van.