13084.htm CIMSZO: Magyar Izraelita Kézmű- és Földművelési
Egyesület SZOCIKK: Magyar Izraelita Kézmű- és Földművelési
Egyesület (MIKÉFE), a Pesti Izraelita Hitközség kezdeményezésére 1842.
alapíttatott. Az alapítók kitűzött céljai voltak: a) a nehéz kézművek és
iparágak gyakorlata; b) a magyar nyelv ápolása, c) a földművelés gyakorlása, d)
a közhasznú ismeretek s a tiszta erkölcs terjesztése. A társadalom nyomására a
céhek nagyon megnehezítették a zsidó tanoncok felszabadulását. De csakhamar
védője támadt az egyesületnek Kossuth Lajosban, ki egy cikkben üdvözölte a
hazai zsidóság eme új egyesülését. Az egylet nyomban megalakulása után az
országos iparegyesület alapítói közé lépett és már 1843. gróf Batthyány Lajos a
fiókegyesületek sorába iktatta. Majd József nádor intézkedett, hogy az egylet
növendékei a céhek ellenére is hatósági intézkedésekkel felszabadíttassanak.
1847-ben az egyletnek már 10 földmüvesnövendéke is volt. A Bach-korszakban a
magyar nyelv terjesztése miatt üldöztetéseknek volt kitéve az egyesület. Nehéz
küzdelmek után a kiegyezést követő években utat nyitott az állami
középipariskolákhoz, a m. kir. iparművészeti iskolához, az istvántelki
földműves iskolához és a m. kir. vincellér képezdéhez, mindenütt
ösztöndíjalapokat létesítve. 1885-ben Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi
miniszter az egyletnek kulturális ténykedéséért hivatalosan elismerését
nyilvánította. 1892-ben létesítette Magyarországon elsőnek, tanoncotthonát,
1908. valósította meg a kertészképző telepét. A lefolyt 86 év alatt a következő
zsidó kiválóságok álltak az egyesület élén: Jakobovics Fülöp, Kern Jakab, Weisz
M. A., Schönberg Ármin, Beér Salamon, Neuman Ármin, majd báró Kohner Adolf,
Neumann Árminné, maróthi Fürst Jakabné, Adler Lajos, Adler Gyula, Beér Henrik
és érdi Krausz Simon. Az évtizedek folyamán hatalmas alapítványok létesültek,
melyek kamataiból egészen a háború utáni évig minden esztendőben több tételbon
600-1000 aranykoronás önállósítási segélyeket osztott ki az egyesület a
felszabadult növendékek körében. Az egyesület gondozása alatt állandóan 500—600
szegény és árva fiú volt. Eddig több mint 7000 ifjút nevelt fel becsületes
iparossá, földművessé és kertésszé és 2 1/2 millió aranykoronát fordított
növendékei gyámolítására. Az egyesületnek mai alapszabályszerű célja, hogy a
kézműipart és a földművelést a magyar zsidóságkörében fejlessze. E végből: a)
szegény sorsú vagy elhagyott 14-17 éves zsidó fiúkat védelmébe fogad; b) azokat
anyagi és erkölcsi segítségével műhelyekben és gazdaságokban, saját kertészképző- vagy egyéb
telepén, valamint ipari és mezőgazdasági szakiskolákban értelmes ipari és
gazdasági munkásokká neveli; c) kiképzésük után pályájukon való előhaladásukat,
utóbb pedig önállósításukat lehetőleg előmozdítja. Az egyesület jelenlegi
vezetősége: elnök: érdi Krausz Simon, elnökhelyettes: Hevesi Simon vezető
főrabbi, társelnök: Klein Gyuláné, ügyvezető alelnök: Fellner Leó. Alelnökök,
kik különböző bizottságok elnökei: Adler Gyula, Beér Henrik, Deutsch Ernő,
Fried Adolfné, Havas Miksáné, Kertész Vilmos, Székely Bertalan. Az egyesület
igazgatója: Kertész Ödön, a kertészképzőtelep igazgatója: Székely László. Az
egyesület tagjainak száma: 1050. Intézményei: A) A tanoncotthon. VII.,
Damjanich-u. 48. sz. a. Itt 30 bennlakó és 70 bejáró növendék van. Az előbbiek
a ruhán és oktatáson kívül teljes ellátást kapnak. Az összes növendékek hittani
oktatásban részesülnek. A továbbképző tanfolyamon a fővárosi zsidó középiskolák
tanárai tanítanak. Az otthonban van állandó templom, hol reggel és este
istentisztelet van. E helyiségben van a központi iroda, a pszichotechnikai
laboratórium, hol a növendékek elhelyezésük előtt pályaválasztás szempontjából
megvizsgáltatnak, továbbá a Mikéfe Jókai cserkészcsapatának otthona. B) Kertészképzőtelep.
Ez intézmény a X., Keresztúri-út 130—134. sz. a. van.