13084.htm       CIMSZO:        Magyar Izraelita Kézmű- és Földművelési Egyesület    SZOCIKK:     Magyar Izraelita Kézmű- és Földművelési Egyesület (MIKÉFE), a Pesti Izraelita Hitközség kezdeményezésére 1842. alapíttatott. Az alapítók kitűzött céljai voltak: a) a nehéz kézművek és iparágak gyakorlata; b) a magyar nyelv ápolása, c) a földművelés gyakorlása, d) a közhasznú ismeretek s a tiszta erkölcs terjesztése. A társadalom nyomására a céhek nagyon megnehezítették a zsidó tanoncok felszabadulását. De csakhamar védője támadt az egyesületnek Kossuth Lajosban, ki egy cikkben üdvözölte a hazai zsidóság eme új egyesülését. Az egylet nyomban megalakulása után az országos iparegyesület alapítói közé lépett és már 1843. gróf Batthyány Lajos a fiókegyesületek sorába iktatta. Majd József nádor intézkedett, hogy az egylet növendékei a céhek ellenére is hatósági intézkedésekkel felszabadíttassanak. 1847-ben az egyletnek már 10 földmüvesnövendéke is volt. A Bach-korszakban a magyar nyelv terjesztése miatt üldöztetéseknek volt kitéve az egyesület. Nehéz küzdelmek után a kiegyezést követő években utat nyitott az állami középipariskolákhoz, a m. kir. iparművészeti iskolához, az istvántelki földműves iskolához és a m. kir. vincellér képezdéhez, mindenütt ösztöndíjalapokat létesítve. 1885-ben Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszter az egyletnek kulturális ténykedéséért hivatalosan elismerését nyilvánította. 1892-ben létesítette Magyarországon elsőnek, tanoncotthonát, 1908. valósította meg a kertészképző telepét. A lefolyt 86 év alatt a következő zsidó kiválóságok álltak az egyesület élén: Jakobovics Fülöp, Kern Jakab, Weisz M. A., Schönberg Ármin, Beér Salamon, Neuman Ármin, majd báró Kohner Adolf, Neumann Árminné, maróthi Fürst Jakabné, Adler Lajos, Adler Gyula, Beér Henrik és érdi Krausz Simon. Az évtizedek folyamán hatalmas alapítványok létesültek, melyek kamataiból egészen a háború utáni évig minden esztendőben több tételbon 600-1000 aranykoronás önállósítási segélyeket osztott ki az egyesület a felszabadult növendékek körében. Az egyesület gondozása alatt állandóan 500—600 szegény és árva fiú volt. Eddig több mint 7000 ifjút nevelt fel becsületes iparossá, földművessé és kertésszé és 2 1/2 millió aranykoronát fordított növendékei gyámolítására. Az egyesületnek mai alapszabályszerű célja, hogy a kézműipart és a földművelést a magyar zsidóságkörében fejlessze. E végből: a) szegény sorsú vagy elhagyott 14-17 éves zsidó fiúkat védelmébe fogad; b) azokat anyagi és erkölcsi segítségével műhelyekben és     gazdaságokban, saját kertészképző- vagy egyéb telepén, valamint ipari és mezőgazdasági szakiskolákban értelmes ipari és gazdasági munkásokká neveli; c) kiképzésük után pályájukon való előhaladásukat, utóbb pedig önállósításukat lehetőleg előmozdítja. Az egyesület jelenlegi vezetősége: elnök: érdi Krausz Simon, elnökhelyettes: Hevesi Simon vezető főrabbi, társelnök: Klein Gyuláné, ügyvezető alelnök: Fellner Leó. Alelnökök, kik különböző bizottságok elnökei: Adler Gyula, Beér Henrik, Deutsch Ernő, Fried Adolfné, Havas Miksáné, Kertész Vilmos, Székely Bertalan. Az egyesület igazgatója: Kertész Ödön, a kertészképzőtelep igazgatója: Székely László. Az egyesület tagjainak száma: 1050. Intézményei: A) A tanoncotthon. VII., Damjanich-u. 48. sz. a. Itt 30 bennlakó és 70 bejáró növendék van. Az előbbiek a ruhán és oktatáson kívül teljes ellátást kapnak. Az összes növendékek hittani oktatásban részesülnek. A továbbképző tanfolyamon a fővárosi zsidó középiskolák tanárai tanítanak. Az otthonban van állandó templom, hol reggel és este istentisztelet van. E helyiségben van a központi iroda, a pszichotechnikai laboratórium, hol a növendékek elhelyezésük előtt pályaválasztás szempontjából megvizsgáltatnak, továbbá a Mikéfe Jókai cserkészcsapatának otthona. B) Kertészképzőtelep. Ez intézmény a X., Keresztúri-út 130—134. sz. a. van. 58 hold az egyesület tulajdona, míg 33 hold földet a székesfővárostól bérel. Itt állandóan 30—40 növendék nyer a földművelés és kertészetben kiképzést. E cél szolgálatában áll 20 legmodernebbül felszerelt üvegház. A terület fele a virág- és konyhakertészetre, faiskolára és szőlészetre van fenntartva, míg kb. 45 holdon mezőgazdaságot űznek. Hogy az oktatás minden irányban eredményes legyen, de a két internátus ellátása érdekében is van 22 tehénből álló tehenészet, továbbá méhészet és baromfitenyésztés. Az 1927. évi mérleg adatai szerint a tanoncotthon fenntartása évi 33,000 pengőt, a kertészképzőtelep pedig 52,000 pengőt igényel.                 F. D.                                                                                                                          Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3084 .cimszó a lexikon 551 . s köv. oldalán.