13075.htm CIMSZO: Magyar cionista szövetség SZOCIKK: "ifjúsági egyesület. Az 1914. Pozsonyban megtartott második konferencia megalapította a magyar cionista párt orgánumát, a Zsidó Néplapot Bokor Ármin szerkesztése alatt. Országos elnökül Bettelheim Samut választotta az országos kongresszus. A pozsonyi cionista központi iroda 1904;. megszervezte a mizrachisták első világkongresszusát (l. Mizrachisták) is, amely a cionista propagandát megindította. 1905-ben Budapesten tartották a harmadik kongresszust, amikor a magyar cionisták az ugandai telepítés mellett nyilatkoztak meg. 1906-ban Budapestre tették át a központot és elnökéül Gruber Sándort választották meg 1907. 1910-ban a kormány megerősítette a pozsonyi Ahavat Cion egyesület alapszabályait 1911-ben Beregi Ármin lett a Szövetség elnöke. A világszervezet végrehajtó bizottságában képviselték Magyarországot Rónai János, Grünwad (Alsókubin), Oesterreicher Béla, Róth főrabb: (Pápa) és Bettelheim Samu. Az országos bizottság elnökéül Oesterreicher Bélát (l. o.), főtitkárául Kahán Niszont (l. o.) választották meg. A háború alatt a M. fiókegyesületeinek és vidéki helyi csoportjainak a száma meghaladta a 300-at. A budapesti központ első legfontosabb feladatának tartotta, hogy sajtót létesítsen s ennek propagatív erejét használja fel hívei gyarapítására (l. Zsidó Szemle). A M. illetve a cionista mozgalom terjedésének legfőbb akadálya a hivatalos zsidóság ellen állása volt. Az Országos Iroda ismételten állás foglalt a M. ellen, aminek következménye az volt hogy a belügyminiszter a szövetség alapszabályai nem hagyta jóvá. A szövetség azonban a háború előtti jogviszonyok szerint alapszabályok nélkül is tovább működhetett. A forradalom után — mikor a Friedrich-féle rendelet az alapszabályok nélküli egyesületek feloszlatását rendelte el — a M. is kénytelen volt nyilvános működését beszüntetni. A vidéki egyesületek is beszüntették működésüket és a M. működése éveken át csak a Keren Kajemesz (l. o.), Keren Hajeszod (l. o.), sékel, sajtó és könyvkiadási akciókra szorítkozott. A M. alapszabályait a belügyminiszter csak 1927 szept.-ben hagyta jóvá s ettől kezdve új lendülettel indult meg a szövetség munkája. A M. célja az alapszabályok szerint, hogy «támogassa a cionista szervezetet abban a munkában, amely arra törekszik, hogy a népszövetségi palesztinai mandátum alapján és Angliának mint mandatárius-hatalomnak támogatásával, a Népszövetségben egyesült államok ellenőrzése mellett megfelelő telepítéssel egy Palesztinái ,zsidó nemzeti otthont' (Jewish national home) létesítsen.» A M. tehát a palesztinai zsidóság kulturtörekvéseit erkölcsi és anyagi segítéssel támogatja és gazdasági kapcsolatokat létesít Magyarország és Palesztina között. A M. legfőbb szerve a cionista országos értekezlet, mely évente egyszer ül össze és megválasztja az országos bizottságot és országos intézőbizottságot, mely utóbbi Budapesten székel. A M.-nek vannak fiókegyesületei, melyek közül legnagyobbak a miskolci, debreceni és győri egyesületek. Van ezenkívül a M.-nek ifjúsági, női és ú. n. Mizrachi (l. o.) szakosztálya. Cionista irányú műveket írtak: Rónai János, Szilágyi Samu (Alsóknbin)," Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3075 .cimszó a lexikon 549 . oldalán van.