13020.htm       CIMSZO:        Löw     SZEMELYNEV          Lőw Immánuel             SZOCIKK:     "L. Immánuel, rabbi, L. Lipót fia, szül. Szegeden 1854. jan. 20.1878 óta nagyapjának utóda a szegedi rabbiszékben. A magyar nyelvű zsinagógai szónoklat művésze, akinek több kötetben megjelent beszédei a magyar széppróza legkiválóbb termékeihez tartoznak. Magyarország legszebb zsidótemplomát az ő buzdítására és útmutatása szerint építették föl Szegeden (1903). Mint a héber és aram nyelv lexikográfusa és az ókori zsidó néprajz ismerője már fiatal korában feltűnt és idővel világhírre tett szert tudományos körökben. A Gesenius-féle nagy héber szótár több kiadásának társszerkesztője volt. Főműve: Die Flora der Juden, 3 nagy kötetben jelent meg. Az archeológia, a filológia és a botanika tudományos eszközével tárta fel ebben a hatalmas művében a bibliai és talmudi korok héber flóráját, úgy, hogy az elmúltnak hitt csodálatos világ restaurátorának tekinthető. Az egész tudományos világ példátlanul egyhangú elismeréssel fogadta ezt a munkát, amely széles alapja egy még nagyobb munkának, amelyet L. most rendez sajtó alá. Kritikusai nem csak sokoldalú és a tudomány majdnem minden diszciplínáját átfogó tudását ismerték el e művével kapcsolatosan, de csodálattal magasztalták önmegtagadásig menő szívós kitartását is, amellyel a tudománynak ezt az évszázadokon át elhanyagolt és megközelíthetetlennek látszó területét megmunkálta. A héber flóra kikutatásának nehéz munkája azonban nem kötötte le egész energiáját és sok más értékes művet is irt mindig egyforma tudományos felkészültséggel. Mint a legtöbb külföldi zsidó és orient lista folyóirat munkatársa, számtalan közleménnyel gazdagította a sémi nyelvtudományt és vallástörténetet. Meggyőződése szerint a vallási konzervatívság felé hajlik és izzó magyar érzése mellett a zsidó népi reneszánsz lelkes híve és előmozdítója. 1920. egy kitért zsidó újságíró besúgásai miatt fogságot szenvedett. 1917-ben a kongresszusi alapon álló zsidó felekezet egyhangúlag a magyar felsőház tagjává választotta. Nagyjelentőségű munkái még: Aramäische Pflanzenname (Wien 1881); A szegedi zsidók (Kulinyi Zsigmonddal, Szeged 1885). Sajtó alá rendezte atyjának összegyűjtött munkáit: Leopold Löw, Gesammelte Schriften I - V. (Szeged 1889-900); Száz beszéd (u. o. 1923). Nagyobb értekezéseit a Délmagyarország, Egyenlőség, Monatsschrift für Geschichte u. Wissenschaft des Judentums, Magyar Zsinagóga, Magyar Zsidó Szemle, Orientalistische Literaturzeitung, Revue des études juives, Szeged, Szegedi Híradó, Szegedi Napló, Szeged és Vidéke, Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, Zeitschrift für Assyriologie, Zeitschrift für alttestamentliche Wissenschaft, Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft című folyóiratok és újságok közölték. Nyomtatásban megjelent műveinek száma közel háromszáz."                                Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3020 .cimszó a lexikon 543 . oldalán van.