13004.htm CIMSZO: Losonc SZOCIKK: Losonc, rend. tan. város Nógrád vm., (Cs.-Szl.), 12,984 lak. A L.-i (kongresszusi) hitközség 1808. alakult meg. Előzőleg a zsidók nem kaptak letelepedési engedélyt, de sűrűn laktak a környező falvakban és a megyének különösen déli részén. A Wohl-család volt az első, amely a XVIII. sz. vége felé letelepedési engedélyt kapott L.-on Szilassy József udvari tanácsostól. Akkor Szilassy-családé volt L.-nak egy Tugár nevű városrésze s a később itt letelepedő zsidókról kezdetben a hitközséget is L.-tugári hitközségnek nevezték. A legrégebben letelepedett családok, amelyek a hitközséget megalapították a Sacher, Wallesz, Weisz, Groszberger, Schmidl, Schneller, Deutsch, Herz és Lederer családok voltak, amelyeknek leszármazottjai nagyrésze ma is .L-on laknak. Az első elöljárók a következők: Wohl Izrael, Stein Márkusz, Schenk Mór és Braun Ábrahám. A hitközség első rabbija Hőgyész Móse volt, aki a szabadságharc alatt sokat szenvedett magyar érzelmei miatt a L.-ot dúló osztrák-orosz hadseregtől. A szabadságharc alatt — melyben sgyebként sok L.-i zsidó is részt vett — L. elpusztult és a bitközség is nagyon visszamaradt fejlődésében. Hőgyész Móse halála után a hitközség Goldzieher M. Henriket választotta meg rabbijáúl, akinek rövidesen távoznia kellett, mert a híveknek nem volt elég konzervatív. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3004 .cimszó a lexikon 541 . oldalán van.