13003.htm CIMSZO: Losonc SZOCIKK: Losonc, rend. tan. város Nógrád vm.,
(Cs.-Szl.), 12,984 lak. A L.-i (kongresszusi) hitközség 1808. alakult meg.
Előzőleg a zsidók nem kaptak letelepedési engedélyt, de sűrűn laktak a környező
falvakban és a megyének különösen déli részén. A Wohl-család volt az első,
amely a XVIII. sz. vége felé letelepedési engedélyt kapott L.-on Szilassy
József udvari tanácsostól. Akkor Szilassy-családé volt L.-nak egy Tugár nevű
városrésze s a később itt letelepedő zsidókról kezdetben a hitközséget is
L.-tugári hitközségnek nevezték. A legrégebben letelepedett családok, amelyek a
hitközséget megalapították a Sacher, Wallesz, Weisz, Groszberger, Schmidl,
Schneller, Deutsch, Herz és Lederer családok voltak, amelyeknek leszármazottjai
nagyrésze ma is .L-on laknak. Az első elöljárók a következők: Wohl Izrael,
Stein Márkusz, Schenk Mór és Braun Ábrahám. A hitközség első rabbija Hőgyész
Móse volt, aki a szabadságharc alatt sokat szenvedett magyar érzelmei miatt a
L.-ot dúló osztrák-orosz hadseregtől. A szabadságharc alatt — melyben sgyebként
sok L.-i zsidó is részt vett — L. elpusztult és a bitközség is nagyon
visszamaradt fejlődésében. Hőgyész Móse halála után a hitközség Goldzieher M.
Henriket választotta meg rabbijáúl, akinek rövidesen távoznia kellett, mert a
híveknek nem volt elég konzervatív. Utóda
Singer Jakab pedig túl konzervatív volt, ami sok belső villongásra adott okot s
ebből támadt azután az ú. n. Gitter-per, mely annak idején országos feltűnést
keltett. Diamant Mór, Rotsenthal Tóbiás, Spira Salamon, majd Vajda Béla
következett a rabbiszékben, akinek halála után a rabbiállás mindezideig
betöltetlen maradt. Kezdetben bérházban tartott istentiszteletet a hitközség,
majd 1863. templomot építtetett, amelynek alapkőletételi ünnepén Braun Salamon
putnoki rabbi tartott magyarnyelvű beszédet. 1925-ben épült fel a hitközség
modern, kupolás új temploma, melyet Baumhorn Lipót műépítész tervezett.
1864-ben létesült a hitközség öttanerős elemi iskolája, sokáig működött a
Talmud-Tóra is, mely csak az utóbbi években szűnt meg. A hitközség intézményei:
a Chevra Kadisa, melynek if j. Kohn Ignác az elnöke, a jótékonysági egyesület,
mely id. Kohn József vezetése alatt áll és a zsidó Kultúregylet. A hitközség
tagjai közül ipari és gazdasági vállalatokat létesítettek: Sternlicht és Társi
zománcozó gyárat, Hercog és Kohn szeszgyárat, Tarján Ödön mezőgazdasági
gépgyárat, Lengyel Dezső szeszgyárat, Schwarc Jakab termény, if j. Schwarc
Sándor gyarmatáruvállalatot. Nagyobb birtokokon mintagazdaságokat vezetnek:
losonozi Herzog Ignác, Sacher Gusztáv, Lengyel Dezső, Weisz Róbert, Weisz Samu,
Schwarc Dezső, Fleissig Sándor és Kertész Árpád. A hitközség 346,250 cK-s évi
költségvetéssel dolgozik, melyből egy részt szociális és fllantrópikus célokra
fordít. Több alapítványt is kezel a hitközség, amelyek egy része azonban
elértéktelenedett. A hitközség lélekszáma