12946.htm CIMSZO: Léva SZOCIKK: Léva (Levice, Cs-Szl.), rend. tan. város
Bars vm. 9675 lak. 1837-ben imaegyesület létesült L.-n. Három év múlva már
annyira megszaporodtak a hívek, hogy az imaegyesület hitközséggé lépett elő és
Heilbrunn Juda személyében rabbit választott. A szabadságharc idején már közel
száz főnyi L. zsidó lakossága, akik közül többen mint honvédek szolgálták a
hazát. Az első rabbi, aki a hitközség anyakönyveit vezetni kezdte, az 1850.
megválasztott Liebmann Márk volt. Ő foglalta írásba az 1851óta
működő Chevra Kadisa alapszabályait is.
Ezidőtájt több barsmegyei község kimondotta a L.-i rabbinátushoz való
csatlakozását s így a L.-i rabbi a bars megyei főrabbi címet viselte. 1853-ban
épült fel a templom s még ugyanez évben megnyílt a két, később három, majd négy
tanerős nyilvános jellegű népiskola. 1869 ben a hitközség a kongresszusi
jelleget vette fel. 1873 ban következett be a hitközség kettészakadása. Berdach
Dávid egyik rokonát akarta besegíteni a rabbi-állásba s miután ez nem sikerült,
a szakadás jelszavát dobta a küzdelembe. A következő évben már megalakult a L.-i
orthodox hitközség. Ez a változás az anyahitközsóget válságba
sodorta. Előbb egy triumvirátus
(Weisz Samu, Guttmann Ignác Preisach Samu) próbálta rendbehozni a
hitközség ügyeit. Sikertelen kísérletek utánTaub Lipót vállalta az elnökséget s
vezetése alatt a helyzet kissé meg is javult. 1881-ben Pólya József másodszor
lett a hitközség elnöke és a régi helyére új templomot és új iskolát
építtetett. Az ő utódai: Frommer Ignác, Frommer Mór, Elek Mór, Weisz Benő,
Balog Sándor és Szilárd Samu voltak, akik valamennyien lelkes hozzáértéssel
vezették a hitközséget. Jelenleg ismét Balog Sándor az elnök, akinek vezetése
alatt a hitközség minden téren nagy haladást mutat. 1898-ban a hitközség
statusquo alapra helyezkedett s ezáltal létrejött a béke az orthodoxokkal, akik
már visszatértek a hitközségbe. A hitközség költségvetése 217.208 ck.,
filantrópikus és szociális célokra 13.700 ck-t költ a hitközség. Alapitványai
nincsenek. A hitközség történetével egy könyv foglalkozik : Steiner Ignác L.-i
isk. igazgató (l. o.) könyve: A L.-i izr. hitközség története (L. 1903). A
hitközség intézményei: a nőegylet (elnöknője Priszner Gyuláné), Filléregylet
(elnöknője Liebermann Jakabné), a Cedóko-egylet, a Poel Cedek-egylet és az
Aggmenház. A hitközség anyakönyvi területéhez Garamapáti, Bajka, Obers, Ujbász,
Csejkó, Nagy- és Kiskálnos, Garamlök, Marosfalva, Garammikola, Nagyod, Kisóvár,
Nemesorom, Szódó, Garamszőllős, Garamtolmács, Tőre, Garamújfalu, Alsóveszele,
Garamkelecsény, Garamkeszi, Nagy- és Kiskoszmoly, Vámosladány, Dobosberekalja,
Garamsolymos, Felső- és Alsószecse, Zseléz és Zsemlér tartoznak. A hitközség
lélekszáma: