12793.htm CIMSZO: Krausz SZEMELYNEV Krausz Sámuel SZOCIKK: "K. Sámuel, a jelenkor egyik legkiválóbb zsidó teológusa, a bécsi Rabbiszeminárium tanára szül. a zalamegyei Ukkon 1866 febr. 18. Fiatal korában jesivákon (Jánoshalmán és Pápán) szerezte meg alapját később oly nagy eredményeket elért talmudtudásának, majd a budapesti Rabbiképző Intézetben és az egyetemen tanult. Hosszabb időt töltött a berlini egyetemen és az ottani Hochschule f. Wiss. d. Judentums-on. Filozófiai doktorátusát 1893. a giesseni egyetemen nyerte el mint Harnack tanítványa. 1894-ben avatták rabbivá és ugyanakkor az Orsz. Izr. Tanítóképző Intézetben a zsidó tudományok tanára lett, 1905 óta pedig a bécsi Jüdisch-Theologische Lehranstalton az exegetika, héber és arameus nyelv 8 a zsidó történelem nagyhírű tanára, időnként azonban számos tudományos előadást tart Berlin, Paris és London zsidó tudományos testületeinek meghívására. A new-yorki rabbiszeminárium tanárának hívta meg, azonban K. ezt nem fogadta el. K. munkatársa csaknem valamennyi számottevő zsidó és számos nem zsidó tudományos, főkép archeológiái folyóiratnak. Nagyobb tanulmányai jelentek meg több, mint három évtizede: a M. Zs. Szemle, a Monatsschrift f. Wiss. d. Judentums, a Revue des Études Juives, a Jewish Quarterly Review, Byzantinische Zeitschrift stb. folyóiratokban, főkép pedig a bécsi Rabbiszeminárium értesítőinek könyvmellékletében. Világhírt szereztek nevének a Jewish Encyclopediában írott kitűnő tanulmányai, melyek főkép Jézus korára s az első századok történetére vonatkoznak. Főműve: Das Leben Jesu nach jüdischen Quellen (Berlin 1902). Mint exegéta is elsőrendű s a híres kievi héberkommentárokkal kiadott Bibliában a Jezsájás-kommentárt K. írta (1904). Az alexandriai kor s a kereszténység első századai, valamint a Római Birodalom zsidósága történetének nem egy homályos fejezetére és problémájára ő derített először világosságot. Külön érdemei vannak a görög irodalom zsidó vonatkozásainak megállapításánál. Szt. Jeromos ker. egyházatyáról írt monográfiájával még egyet. hallgató korában egy milánói nemzetközi pályadíjat nyert el. Egyéb nagyobb művei: Zur griechischen und lateinischen Lexicographie aus jüdischen Quellen (1893); Griechische und lateinische Lehnwörter im Talmud, Midrasch und Targum (2 köt. Berlin 1898-1899, Löw Immánuel jegyzeteivel. Az egész tudományos világban mindenütt elterjedt munka, amely a modern talmudkutatáshoz nélkülözhetetlen.); Dávid Kaufmann. Eine Biographie (1901); Antonius und der Rabbi (1910); Die galiläische Synagogenruinen (1912); Die Mischna (1914); Studien zur byzantinisch-jüdischen Geschichte (1914); Kadmonióth ha-Talmud (héb. I-II 1914-23); Synagogale Altertümer (1922). Újabban írt legnagyobbszabású és korszakot alkotó munkája, amellyel a zsidó archaeológiát a class. archaeológia magas nívójára emelte, a Talmudische Archaeologie c. 3 kötetes monumentális műve (1910-12). Ezenkívül kiadta a kéziratok alapján Joseph, Gibeath Saul"" és ""Micbéseth ha-Tarsis"" c. héber munkákat s megírta a ""Joachim Edler v. Popper"" c. monográfiát. K. magyarul is számos értekezést írt az IMIT kiadványaiba, a M. Zs. Sz.-be és a Múlt és Jövőbe. Egyik főmunkatársa volt az IMIT Bibliájának, melyet ő nézett át. Ezen kívül magyarul Rendszeres zsidó vallás- és erkölcstan c. felsőbb iskolai tankönyvet írt.""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2793 .cimszó a lexikon 514 . oldalán van.