12760.htm CIMSZO: Kőszeg SZOCIKK: Kőszeg (ném. Güns), rend. tan. város, szab. kir. város c., Vas vm,, 8423 lak. A (kongresszusi) zsidó hitközség a VIII. községkerülethez tartozik. Anyakönyvi területe kiterjed Borzsok, Kőszegszerdahely, Velun, Csák, Nagycsömörte, Perenye, Ludad, Kis- és Nagypöse, Kőszegboroszló, Tömösd községekre. 52 családban 150 lelket és 72 adófizetőt számlál, 1910. 226 lelket számlált. Tagjai között 3 nagykereskedő, 15 kereskedő, 2 iparos, 2 gazdálkodó, 1 ügyvéd, 1 orvos, 1 mérnök, 1 köztisztviselő, 4 magántisztviselő, 47 egyéb. Évi költségvetése 5760 P. Templomát 1860. báró Schey Fülöp építtette. Ugyancsak ő alapította és építtette fel az Albrechtinum aggokházát és az Elisa-bethinum óvodát, úgyszintén a városi Betegházat is, amely most Erzsébet-szanatórium név alatt működik. Van Chevra Kadisája és Nőegylete is. A világháborúban 31 tagja harcolt a különböző frontokon. Alapításának pontos idejéről nincsenek megbízható adatok, de az Árpádok alatt már fennállott. Az itt lakó zsidókra vonatkozó legrégibb oklevél a XIV. sz.-ból származik. Zsigmond király 1393. kelt oklevele ez, amelyben a Gara-családnak azt a kiváltságot adta, hogy bárhonnan érkező, tehát külföldi zsidókat is a városba befogadhat. A főúri család élt is ezzel a kiváltsággal és a zsidók is szívesen telepedtek meg a védelme alatt A hitközség ez időben körülbelül 150 családból állt. Hogy virágzása milyen fokot ért el a következő két sz.-ban, arról nincsenek történelmi adatok, de ha a helyzete itt-ott talán meg is változott és ha a fejlődés nem is felelt meg mindenben a kedvező megindulásnak, életfeltételei mégis biztosítva lehettek, mert Jurisics idejében is létezett, amiről egykorú, hiteles adatok vannak a város levéltárában. A XVII. sz.-ban azonban beállott a hanyatlás és a XV11I. sz végén az egykor híres hitközség már csak 13 családot számlált, elvesztette önállóságát is és a rohonci hitközséghez tartozott. Azóta, sem tudott lábra kapni és a mai igen kicsi hitközség is csak egyes bőkezű adakozóknak köszöni fennállását. Csak a múltszázad második felében mutatkozott rövid időre a múltra emlékeztető virágzás, mikor a lakompaki származású koromlai Schey Fülöp báró gazdag alapítványokkal felpezsdítette a hitéletet. Ennek a bárói családnak négy tagja örökítette meg nevét a hitközség történetében: Schey Ferenc és Sándor, akik 1809. gabona nagykereskedők és postaszállítók voltak, Schey Fülöp és Schey Károly. Nemcsak templomát köszönhette Schey Fülöpnek a hitközség, de presztízsének helyreállítását is, mert ez alapítványt létesített a lelkész javadalmazására és a hitközség újból rabbit tarthatott. Jeles tudósok állhatták ezentúl a hitélet élén. A múlt század közepén Grünwald volt a hitközség lelkipásztora. Ez innen Mohácsra került és ott is halt meg. 1803—1865. Ungerleider, a későbbi berlini főrabbi lelkészkedett itt. Utódja lett (1868—1872) Silberberg, aki neves talmudtudós volt és Pleschen (Posen) városában fejezte be működését. Erőteljes fellendüléssel biztatta hitéletét az 1875 - 1881-ig terjedő periódus, mikor Pap Ignác, a Nachalasz Cevi és A zsidó házassági jog tekintettel hazai törvényeinkre c. művek szemzője a jesiva létesítésén fáradozott. Ez 1881. Újvidékre költözött, ahol 17 évi működés után 1908. visszavonult. 1886-1891-ig Richter Zsigmond volt a rabbi. Érsekújvárra való költözése után Wiener Márkot választották meg utódjául. 1918—1925-ig Herskovits József, most törökszentmiklósi rabbi állt a rabbinátus élén. Ezidő szerint Linksz Izsák irányítja hitéletét. Régi szellemét a 150 leiekre lesorvadt kis hitközség is megőrzi és tagjait a közhasznú tevékenységre való törekvés jellemzi. Többen ipari vállalkozásokat létesítettek és ezzel hozzájárultak a város szociális jólétének emeléséhez. Eisner Frigyes és Eisner Kamill 200 munkást foglalkoztatnak az általuk alapított és most már a Magyar Pamutipar érdekköréhe tartozó nemez- és posztógyárban. Eisner Kamill keresk. tanácsos fémárugyárat is létesített. A hitközség vezetői: Linksz Izsák főrabbi, Hacker Samu elnök, Adler Simon alelnök, Krausz József elöljáró, Kohn Lajos pénztáros, Havas Gyula, Eisner Kamill, Frankl Ferenc, Schwartz Adolf, Bass Rezső, Kemény Ernő, Lengyel Dezső, Vogel Miksa képviselőtestületi tagok. Spiegel Sándor főkántor. A Chevra Kadisa elnöke Kopfstein Samu, a Nőegyleté Kopfstein Lipótné. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2760 .cimszó a lexikon 506 . oldalán van.