12713.htm CIMSZO: Kongresszusi szervezet SZOCIKK: "Kongresszusi szervezet. Az 1868 —69. évi egyetemes gyűlés (l. Zsidó kongresszus) legfontosabb cselekménye egy országos szabályzat megalkotása volt. Ez a szabályzat (A magyar és erdélyi izraeliták 1868 dec. 10-iki egyetemes gyűlése által hozott, szentesített szabályzatok és határozatok) hivatva volt az egész magyar zsidóság számára egységes szervezetet létesíteni. Bár ez a szabályzat (köznyelven: kongresszusi statútum) királyi szentesítést nyert, az ú. n. orthodox hitközségek nem fogadták el és kivívták, hogy a kormány az 1871. évi 26.915. számú. v. k. m. rendeletben elismerte, hogy a kongresszusi statútum csak azokra a hitközségekre nézve kötelező, amelyek azt elfogadták és a kongresszusi statútumot el nem fogadó hitközségek szabadon csatlakozhatnak az orthodox szervezethez, vagy szervezeten kívül maradhatnak (status quo ante). Így tehát a kongresszusi statútum, amely az egész magyar zsidóság számára volt hivatva egységes szervezetet létesíteni, csupán ezen statútumot elfogadó hitközségek számára alkot jogszabályt. A K. négyes tagozatú. A szervezet legalsó egységeit a hitközségek képezik, a hitközségek felett állnak a községkerületek, a községkerületek egybefoglaló szerve a kerületi elnökök gyűlése és mindenek felett áll az izraelita egyetemes gyűlés (Országos Kongresszus). A K.-ben a hitközségek megfelelő testületi jogokkal felruházott, autonóm és egymástól független testületeket képeznek. A K. szerint egész Magyarország feloszlik 26 községkerületre Csonka-Magyarországon jelenleg 8 községkerület van, amelyeknek képviselő szerve a kerületi képviselet A kerületi képviselet oly módon alakul, hogy a kerület területén levő minden hitközség megfelelő számú képviselőt választ és pedig, a 100-nál kevesebb választóképes tagból álló hitközségek egy-egy képviselőt, a nagyobb hitközségek pedig minden 100 választóképes tag után egy képviselőt választanak. Az ily módon megalakuló kerületi képviselőtestület saját kebeléből egy elnököt, egy elnökhelyettest és 9 elöljárót választ. Úgy a kerületi képviselőket, mint az elnököt és az elöljárósági tagokat három évre választják. A kerületi képviselet évenként rendszerint egyszer ül össze és pedig ott, hol a kerület legnagyobb hitközsége van. A kerületi képviselet hatáskörébe tartozik a tanácskozás és határozathozatal a kerületi községeket illető minden ügyben, amennyiben azok nem tartoznak a hitközségek autonóm hatáskörébe. Ide tartozik továbbá a községkerület területén levő oktatási és jótékonysági intézmények irányítása és felügyelete is. A községkerületek legfontosabb teendője elintézni azokat a peres ügyeket, amelyek felmerültek: 1. a kerület valamelyik hitközsége és annak hivatalnokai között; 2. a kerület területén levő község és annak egy része között, 3. a kerületbeli egyik község s a másik község között. Ezekben a perekben a községkerületi bíróságok ítélkeznek (l. Községkerületi bíróság). A K. harmadik tagozatát a községkerületi elnökök testülete alkotja. A községkerületi elnökök legalább egyszer egy évben tartoznak Pesten gyűlésre egybejönni, amely gyűlésen az ezen célra megválasztott elnök elnököl. A kerületi elnökök testületének hatáskörébe tartozik az országos izraelita iskolaalap (l. Iskolaalap) hivatalos ellenőrzése, az országos oktatási és jótékonysági intézetek felügyelete és az országos kongresszusok előkészítése. A kerületi elnökök saját keblükből évenként egy tagot választanak az Izraeliták Országos Irodája elnökéül, akinek állandóan Pesten kell laknia. Az Országos Iroda elnökének hatáskörét a kongresszusi statútum abban határozza meg, hogy átveszi a kormányrendeleteket és a kerületi elnökökhöz intézett egyéb iratokat s gondoskodik azoknak a kerületi elnökségekhez való szétküldéséről és kezeléséről. Az Országos Iroda költségeit az Országos Izraelita Iskolaalapból fedezik. A kerületi elnökök üléseiken hozott minden határozatukért az izraelita egyetemes gyűlésnek, az Országos Iroda elnöke hivatalos eljárásáért pedig a kerületek egybegyűlt elnökeinek felelős. A K. legfelsőbb tagozatában az izraelita egyetemes gyűlés áll, melynek három évenként kellene egybegyűlnie. Az egyetemes gyűlés azonban 1868 dec. 10. óta nem gyűlt egybe és ezáltal a K. legfontosabb törvényhozó pillére kiesett abból az organizmusból, amelyet az 1868 - 69. évi kongresszus alkotott. Az izraelita egyetemes gyűlés határozatai, amennyiben azok államfői szentesítést nyernek, országos jogszabály hatályával bírnak. Azt a hiányt, amely azáltal keletkezett, hogy az egyetemes gyűlés 1868 óta nem ülésezett, a gyakorlati élet azzal igyekezett kipótolni, hogy az Izraeliták Országos Irodája nagyobb hatáskörhöz jutott, mint amennyi eredetileg megállapítva volt. A kongresszusi statútum az Országos Irodának csak közvetítő szerepet szánt anélkül, hogy részére bármily rendelkező hatáskört biztosított volna és anélkül, hogy az Országos Irodát központi hierarchikus szervnek tette volna meg. A gyakorlati szükséglet azonban megkívánta, hogy a K. élén egy, a szervezethez tartozó összes hitközségeket és kerületeket képviselő központi szerv álljon, amely szerv a kormányhatóságnál a K.-hez tartozó hitközségeket képviselje. Az idők folyamán a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája ehhez a hatáskörhöz jutott s így e minőségben a K.-bez tartozó hitközségek központi képviselő szervének tekinthető. B nagyjelentőségű hatáskör elérését nem csekély mértékben azoknak a kiváló férfiaknak működése eredményezte, akik az Iroda élén állottak: Schweiger Mártonnak, Mezei Mórnak, Mezey Ferencnek, jelenleg báró Kohner Adolfnak, aki Eulenberg Salamon ügyvezető elnökkel együtt intézi az ügyeket. V. ö. Venetianer Lajos, «A magyar zsidók története» (Budapest 1922); Hajnóci, «A magyar zsidók közjoga» (Lőcse 1909). M. B." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2713 .cimszó a lexikon 500 . oldalán van.