12694.htm CIMSZO: Kol Nidré SZOCIKK: "Kol Nidré, az Engesztelés napjának előestéjén az istentisztelet bevezető része : arám nyelven írott fogadalom és eskük feloldására. Szövege (a párhuzamos kifejezések összevonásával): Minden fogadalmat, esküt, tilalmat, melyet ezen Engesztelő Naptól fogva a jövő Engesztelő Napig (régibb szöveg: a múlt Engesztelő Naptól máig) a magunk személyére tettünk, megbánunk, visszavonunk, érvénytelenítünk. E formulát az előimádkozó énekli háromszor, de ezt megelőzően két megbízott melléje állva mondja: úgy a mennyei mint a földi ítélőszék nevében megadjuk az engedélyt, hogy imádkozzál az abarjanimmal (l. Abarjanim). A fogadalmak és eskük aluli feloldás nagy visszatetszést váltott ki a zsidósággal szemben és ámbár a legtüzesebb zsidófaló Eisenmenger is e tekintetben mentesítette a zsidóságot a vádtól, még zsidó tekintélyek részéről is sok ellenzés kísértéé szokást és állandóan ébren tartotta az érdeklődést a kérdés iránt. Fogadalom feloldására tartalmaz a Tóra is törvényt, de csakis férj a feleségének, atya a hajadon leányának fogadalmát teheti érvénytelenné szűk időhatáron belül. Ellenben a Talmud már mentesíteni akarja a könnyelműen fogadkozót a lelkiismereti furdalástól és azért megengedi, hogy komoly megbánás esetén és olyankor, mikor kitűnik, hogy a fogadalom megvalósíthatatlan, tudós ember, vagy pedig egy hármastanács a fogadalmat tevő saját személyére vonatkozó fogadalmakat érvénytelenítse, a más személyére vonatkozókat csak abban az esetben, ha az érintett beleegyezését adja (Nedárim 65a). A K. szövegét azonban a Talmud még nem ismeri. Az első imakönyv: Amram Sziddurja már ismeri, de héber változatban és azzal a megjegyzéssel, hogy némelyek téves alapon mondják. Általában a Kelet legtöbb tekintélye (Natronai gáon) nem mondásáról tesznek tanúságot, Nyugaton pedig a legünnepeltebb rabbik, mint Alfászi, Majmuni állást foglalnak ellene (mindkét szövegváltozatban), elítélik a karaiták is, az első magyar imakönyvfordítás a Péchi Simon-féle szombatos imakönyv (l. Liturgia) a múlt évi fogadalmakra vonatkoztatja (273 és 482 1.). Keletkezésének magyarázatául legelfogadhatóbb az a felfogás, hogy a kényszerkikeresztelkedettekre (marannos) való tekintettel hozták be, kik nagy lelki depresszióban éltek, mikor fogadalmat tettek, hogy zsidó vallásgyakorlatukat abbahagyják és a keresztény szentségeket felveszik. Ez a felfogás ad alapot az engedélyadó formulának is, mellyel levették az ilyen kényszerkeresztényekről a kizáró bélyeget; abarjanim (l. o.) ugyanis átmenőket jelent. Más vélemény szerint a Cheremmel sújtottakra kell a feloldást érteni. Az előbbi felfogásnak kedvez a gyülekezet ajkaira adott tórái ige is: Legyen megbocsátva Izrael egész gyülekezetének, mert csak akaratlanul történt». Dallamáról már a XII. sz.-ban állapították meg, hogy ez mindenütt egységes; bizonyára azonos is a maival. Érthetetlen volna egy oly prózai tárgyú fogadalomnak ily szívszaggató dallammal való megzenésítése, ha mélyebb érzelmek nem fűződnének a szöveg jelentőségéhez. Nemcsak zsidó szívekből vált ez ki megindultságot, hanem nemzsidókból is. A magyar származású Lenau a Marseillaise és a Rákóczi-indulóról szólva mondja: Ezeknél a fegyvercsörtető himnuszoknál is közelebb áll szívemhez egy gyászba burkolt hosszúlélegzetű éjjeli ének töredelmes, vezeklő emberek ajkairól: Kol Nidré a neve … Vajha halottas ágyamnál baráti hangok énekelnék el nekem. (Beck K. a költő barátjának 1843-44. évi naplójából. V. ö. Bloch ""Das Kol Nidre»." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2694 .cimszó a lexikon 496 . oldalán van.