12505.htm CIMSZO: Kecskemét SZOCIKK: "Kecskemét, törvényh. joggal felr. város Pest Pilis-Solt-Kiskun vm., 68,4241ak. A kongresszusi zsidó hitközség a VI. községkerülethez tartozik és 501 családban 2000 lelket számlál 471 adófizetővel. Ezek között 223 kereskedő, 59 iparos, 35 szabadpályán, 15 ügyvéd, 18 orvos, 23 magántisztviselő, 5 mérnök, 12 gazdálkodó, a többi más foglalkozási ágakban. Kiválóan hasznos működést fejtenek ki a gyümölcs, bor és baromfi értékesítése körül, a baromfi exportálást Löwy Gyula (megh. 1914 aug. 14.), a gyümölcs és bor exportot Kecskeméti Herz (megh. 1905 okt. 1.) honosították meg és ezzel új irányba terelték és jelentősen meg is javították a városgazdasági viszonyait. Nem egészen harmadfél évszázad alatt küzdötte fel magát az ország legkulturáltabb hitközségei közé a kecskémért zsidóság. 1746-ban négy óbudai zsidó család telepedett le ideiglenesen Kecskeméten feleség és család nélkül, szigorú szerződés mellett, melynek feltételeit folyton folyvást súlyosbították. A zsidók mégis kitartottak és 76 év múlva, 1820. már 243-ra szaporodtak, 55 családban. A megmaradt okiratok szerint rabbijuk Braun Gábor sakterjuk Pollak Kelemen, «harangozójuk» Leitner Jakab volt. A családfők közül 10 magyar nevet viselt, ami meggyökerezett régi magyarságukra vall. A 243 közül kilencet a hatóság kitiltott, a bírót pedig feleskették a többiek ellenőrzésére. Ez az intézkedés megvetette aztán a meglehetősen békés és biztos fejlődés alapjait, amit csak az 1848-iki események zavartak meg átmenetileg. Schweiger Márton és Salamon 1814 aug.-ban folyamodtak a városi hatósághoz, hogy az általuk vásárolt házat zsinagógának használhassák, amit különféle kikötések mellett engedélyeztek is. 1851-ben Fényes Elek geográfiai szótára szerint 613 zsidó lakosa volt K.-nek. Ebben az időben a zsidók kivétel nélkül idegen funduson laktak. A házszerzésre vonatkozó korlátozások engedtek végre a régi szigorúságból és 1823. Sveiger Márton olajmalomépítésre, 1830. pedig Milhoffer István sebészorvos a «közegészségi ügy körül tanúsított bokros érdemei tekintetéből» házszerzési jogot nyert, míg 1857. már 55 ház volt a zsidók nevére bejegyezve. Ekkor a zsidók már szervezett hitközségben éltek, sőt csaknem 30 évvel előbb, 1828. a Chevrát is megalapították. Az első ismert elöljárók: Sveiger Márton, Sveiger Salamon, Milhoffer István, Braun Gábor, Pollák Kelemen, Leitner Jakab ebben az időszakban működtek. 1823-ban rendes templomot építettek, amelyet 1927. kultúrteremmé alakítottak át. A most használt nagy és díszes templom tervét Zitterbart pesti építész készítette és 1864. Obermayer Lajos szolnoki építőiparos kezdte építeni. A templom átvétele 1871. a nagy ünnepeken történt Gallia Fülöp elnöksége idejében. 1844-ben 4 osztályú, 4 tanerős iskolát alapított a hitközség, ezt 1877. közös megegyezés alapján átadta a városnak s azóta csak a hitoktatásról gondoskodik. 1845 körül megalapították a Talmud Tórát, amely most két tanfolyamból áll, 1870. a nőegyletet, 1883. a szegénytanulókat segélyző egyesületet. 1911 júl. 8. katasztrofális földrengés pusztított Kecskeméten, amely a templomot és a hitközség egyéb épületeit alaposan megrongálta. A renovált templomot 1918 nyarán adták át újra rendeltetésének. A hitközség kebelébe tartozó orthodox imaházi egyesület 1917. kivált és önálló auth. orth. hitközséggé alakult. A hitközség mai előnyös pénzügyi helyzetének alapjait Kecskeméti Lajos tisztig főorvos, hitk. elnök, illetve az ő 38 éves rezsimje vetette meg. Előrelátó gondossággal megvásároltak több épületet a piactér közepén álló templom szomszédságában, ezek helyére kölcsönpénzekből értékes bérházakat építettek és jövedelmükből amortizálták a költségeket. A proletárdiktatúrát követő időben azután Kenéz Zoltán ügyvéd, akkori és jelenlegi hitközségi elnök a még tetemes összegű amortizációs kölcsönhátralékot teljesen kifizette. A hitközség legfőbb működési köre mindenkor három irányban nyilvánult meg: a hitélet, hitoktatás és jótékonyság irányában. A hitéletet nagy tudású papok és mindenkor különös gonddal vezetett istentiszteletek szolgálták; első Rabbijáról, Ascher Enochról keveset tudunk, de a későbbiek : Fischmann Simon, Perls Ármin, Bárány József a magyar rabbik kiválóságai voltak. A hitoktatást a középiskolákban mindenkor a főrabbik végezték, az elemi iskolákban pedig kitűnő tanítók, közöttük Veigelsberg Leó, (l. o.) a Pester Lloyd későbbi nagyhírű szerkesztője. A jótékonyság gyakorlását egyfelől a hitközség úgynevezett szegény-egylete, másfelől a hitközség kebelében működő Chevra Kadisa, továbbá a nőegylet és szegénytanulókat segélyző egylet látja el lankadatlan szeretettel. Ide tartozik a nagyarányú segélyezés is, amelyben az 1914. kitört világháborúba bevonult katonák otthonmaradt családjai részesültek, úgyszintén a numerus clausus következtében külföldre kényszerült főiskolai hallgatók szervezett segélyezése is. A világháborúban a hitközség 270 tagja vett részt, 27 elesett. A proletárdiktatúra alatt többeket túszokként őrizetbe vettek. A diktatúra bukása után Kecskemét egy ideig egyik központja volt az ellenforradalomnak, melynek nyolc zsidó esett áldozatul. 1919 nov. havában vértanúhalált halt Nemes Gusztáv főreáliskolai tanár, Iritz Rezső ügyvéd, Fekete Adolf kereskedő, Deutsch Imre bankhivatalnok, Halmos Lajos ügyvéd, Simon István joghallgató, Wertheimer Jenő nyomdásztanonc és Hegedűs Pál tanító. A sok súlyos csapás nem törte meg a hitközség erejét és híven követi most is régi nemes tradícióit. 1928/29. évi költségvetése 71,695 P. volt, filantropikus és szociális célokra 10,000 P-t költött. A hitközség élén állnak: Borsodi József főrabbi, Fodor Sándor ügyvéd, örökös tb. elnök, Kenéz Zoltán ügyvéd, elnök, Goitein Jónás ékszerész, tb. alelnök, Fuchs Samu kereskedő, alelnök, Donáth József ügyvéd, ügyész, Fischer Izsák, Kohn Elek kereskedők, templomgondnokok; továbbá Aszódi Géza ügyvéd, Augner Rezső ügy véd, Aszódi Samu kereskedő, Balázs István orvos, Gichner Rezső kereskedő, Holczer Zsigmond orvos, Kohn Bernát magánzó, Spitzer Bernát birtokos, Szilágyi Mór kereskedő, Tárnok József műszaki tanácsos, elöljárók és Leichner Hermann főkántor, Virányi Gyula titkár, Steiner Juliska pénztáros, főtisztviselők. A Chevra Kadisa elnöke Aszódi Géza, a nőegyleté özv.Fodor Jenőné és a szegénytanulókat segélyző egyesületé Balázs István." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2505 .cimszó a lexikon 458 . oldalán van.