12502.htm CIMSZO: Kayserling SZEMELYNEV Kayserling
Májer SZOCIKK: "Kayserling, 1. Meyer, rabbi, hírneves
történettudós, szül. Hannoverben 1829 jún. 17-én, megh. 1905 ápr. 21.
Gimnáziumi tanulmányaival kapcsolatban és ezután látogatta a jesivákat
Halberstadtban, Würzburgban, Nikolsburgban és Prágában, majd teológiai
tanulmányai befejeztével Berlinbe ment, ahol az egyetemen Kankének és Joffénak
volt a tanítványa. 1861-ben a svájci Aargau kanton főrabbija lett 1870-ig.
Ezalatt papi hivatása mellett a vallások egyenjogúsítása körül is élénk
tevékenységet fejtett ki, emellett a spanyol-zsidó történelemre vonatkozó
kutatásait főképp az itt töltött évek alatt dolgozta fel oly módon, hogy inkább
a kiadott, de fel nem dogozott levéltári anyagot értékesítette. Ő maga
mindössze kétszer járt Spanyolországban, de a párisi Bibliothéque Nationaleban
sűrűn megfordult a levéltári anyagot pedig svájci rabbi korában a berni egyetem
könyvtára, pesti rabbisága idején pedig a Nemzeti Múzeum hozatta meg részére. A
küldött spanyol forrásgyűjteményeknek oly teljes készlete volt
magánkönyvtárában felhalmozva, hogy halála után ezt a cincinatii gazdag
rabbiszeminárium azonnal megvette és Amerikába vitette. K.-et 1870.
választották meg német hitszónoknak és rabbinak a dohány-utcai templomban,
Meislnak (1. o.) a nagy rhétornak utódaképen. Mint hitszónok is K. a
legkitűnőbbek közé tartozott és nagy tudományos elfoglaltsága mellett is
kéthetenként prédikált. Prédikációi nem annyira a homiletika hagyományait, mint
inkább a német rabbik módszerét követte. Szónoklatai mind ékes nyelvezetüek és
a bennük rejlő etikai tanításokkal tűntek ki. Papi funkcióitól eltekintve 35
évi pesti tartózkodását a legteljesebb visszavonultságban, könyvei között
töltötte. Még utolsó életévében is rendkívül sokat dolgozott, amiről a Jewish
Encyclopediába írott számos kitűnő és kimerítő tanulmánya tanúskodik. A
spanyol-portugál-latinamerikai történelmi és szefárd genealógiai cikkek
valamennyiét itt K. írta meg. K. tagja volt a madridi Akademia Real de la Historia-nak, amely
egyik legelőkelőbb tudományos akadémia, továbbá a newyorki American Jewish
Historical Society és más társulatoknak. Budapesten azonban semmiféle
társulatba nem tartozott és sem a Rabbiszemináriumnál, sem az IMIT-nél nem
szerepelt. K. veje volt a hírneves német rabbinak, Ludwig Phillipsonnak. K.
irodalmi munkássága részben az emancipáció korabeli német zsidóság, részben a
középkori, majd kiűzött szefárd- zsidóság történetére és a
spanyol-portugálnyelvű irodalomra vonatkozik. A spanyolzsidókat tárgyaló művei:
Ein Feiertag in Madrid. Zur Geschichte d. spanisch-portugiesischen Juden
(1859); Sephardim. Romanische Poesien der Juden in Spanien. Ein Beitrag zur
Literatur und Geschichte der spanisch-portugiesischen Juden (1859, héber
fordításban is); Geschichte der Juden in Navarra, den Baskenländern und auf den
Balearen (186l); Geschichte der Juden in Portugal (1867); Die letzten Statuten
d. israelitischen Gemeinden von Castilien (1864); Menasseh ben Izrael. Sein
Leben und Wirken. Zugleich ein Beitrag zur Geschichte der Juden in England
(1861, angolra is lefordítva); Refranos e proverbios de los Judios Espanola
(1889); Bibliotheca Espanola-Portugueza-Judaica. Dictionnaire Bibliographique
(1890); Christoph Columbus und der Anteil der Juden an den spanischen und
portugiesischen Entdeckungen (1894, németül, angolul és héberül, több kiad.);
Die Juden von Toledo (1901); Isaac Abrab. Sein Leben und seine Dichtungen
(1902, héberül is). A német zsidók történetére vonatkozó és egyéb művei: Moses
Mendelssohns philosophische und religiöse Grundsätze mit Hinblick auf Lessing
(1856); Moses Mendelssohn. Sein Leben und seine Werke (1862, 2. bővített
kiadása 1888); Moses Mendelssohn. Ungedrucktes und Unbekanntes von ihm und über
ihm (1883); Der Dichter Efraim Kuh. Ein Beitr. z. Gesch. d. deutschen Literatur
(1864); Zum Siegesfeste. Dankpredigt u. Danklieder v. M. Mendelssohn (1866);
Die rituale Schlachtfrage oder ist Schächten Thierquälerei? (1867, Aargau);
Bibliothek jüdischer Kanzelredner. Eine chronologische Sammlung v. Predigten,
Biographien und Charakteristiken d. vorzüglichsten jüdischen Prediger. Nebst
einem homiletischen und literarischen Beiblatte (2 köt. 1870-72); Die
Judeninsel und der Schiffbruch bei Goblenz (1871); Die jüdischen Frauen in der
Geschichte, Literatur und Kunst (1879, magyarul: Zsidó nők a történelem,
irodalom és művészet terén 2 köt, 1883); Das Moralgesetz des Judentums in
Beziehung auf Familie, Staat und Gesellschaft (1882); Die Blutbeschuldigung von
Tisza-Eszlár, beleuchtet (1882, magyarul is); Der Wucher und das Judentum
(1882, magyarul is); W. A. Meisel. Ein Lebens und Zeitbild (1891); Sterbetage
aus alter u. neuer Zeit {1891); Gedenkblätter. Hervorragende jüdische
Persönlichkeiten des neuzehnten Jahrhunderts, in kurzen Charakteristiken
(1892); Die jüdische Literatur von M. Mendelssohn bis auf die Gegenwart a
Winter-Wünsche-féle Die jüdische Literatur seit Abschluss des Kanons-ban és
külön is (1896); Ludwig Phillippson. Eine Biographie (1898); Die Juden als
Patrioten (1898). K. munkatársa volt számos, legelsőrendű német, francia,
angol, amerikai és héber folyóiratnak s azonkívül átdolgozta a Hecht-féle
Handbuch d. Israelitischen Geschichte c. munkát (4. kiad. 1901, rövidítve
magyarul is megjelent)."
Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A
lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a
www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu,
http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2502 .cimszó a
lexikon 457 . oldalán van.