12502.htm       CIMSZO:        Kayserling        SZEMELYNEV          Kayserling Májer         SZOCIKK:     "Kayserling, 1. Meyer, rabbi, hírneves történettudós, szül. Hannoverben 1829 jún. 17-én, megh. 1905 ápr. 21. Gimnáziumi tanulmányaival kapcsolatban és ezután látogatta a jesivákat Halberstadtban, Würzburgban, Nikolsburgban és Prágában, majd teológiai tanulmányai befejeztével Berlinbe ment, ahol az egyetemen Kankének és Joffénak volt a tanítványa. 1861-ben a svájci Aargau kanton főrabbija lett 1870-ig. Ezalatt papi hivatása mellett a vallások egyenjogúsítása körül is élénk tevékenységet fejtett ki, emellett a spanyol-zsidó történelemre vonatkozó kutatásait főképp az itt töltött évek alatt dolgozta fel oly módon, hogy inkább a kiadott, de fel nem dogozott levéltári anyagot értékesítette. Ő maga mindössze kétszer járt Spanyolországban, de a párisi Bibliothéque Nationaleban sűrűn megfordult a levéltári anyagot pedig svájci rabbi korában a berni egyetem könyvtára, pesti rabbisága idején pedig a Nemzeti Múzeum hozatta meg részére. A küldött spanyol forrásgyűjteményeknek oly teljes készlete volt magánkönyvtárában felhalmozva, hogy halála után ezt a cincinatii gazdag rabbiszeminárium azonnal megvette és Amerikába vitette. K.-et 1870. választották meg német hitszónoknak és rabbinak a dohány-utcai templomban, Meislnak (1. o.) a nagy rhétornak utódaképen. Mint hitszónok is K. a legkitűnőbbek közé tartozott és nagy tudományos elfoglaltsága mellett is kéthetenként prédikált. Prédikációi nem annyira a homiletika hagyományait, mint inkább a német rabbik módszerét követte. Szónoklatai mind ékes nyelvezetüek és a bennük rejlő etikai tanításokkal tűntek ki. Papi funkcióitól eltekintve 35 évi pesti tartózkodását a legteljesebb visszavonultságban, könyvei között töltötte. Még utolsó életévében is rendkívül sokat dolgozott, amiről a Jewish Encyclopediába írott számos kitűnő és kimerítő tanulmánya tanúskodik. A spanyol-portugál-latinamerikai történelmi és szefárd genealógiai cikkek valamennyiét itt K. írta meg. K. tagja volt a madridi Akademia Real de la Historia-nak, amely egyik legelőkelőbb tudományos akadémia, továbbá a newyorki American Jewish Historical Society és más társulatoknak. Budapesten azonban semmiféle társulatba nem tartozott és sem a Rabbiszemináriumnál, sem az IMIT-nél nem szerepelt. K. veje volt a hírneves német rabbinak, Ludwig Phillipsonnak. K. irodalmi munkássága részben az emancipáció korabeli német zsidóság, részben a középkori, majd kiűzött szefárd- zsidóság történetére és a spanyol-portugálnyelvű irodalomra vonatkozik. A spanyolzsidókat tárgyaló művei: Ein Feiertag in Madrid. Zur Geschichte d. spanisch-portugiesischen Juden (1859); Sephardim. Romanische Poesien der Juden in Spanien. Ein Beitrag zur Literatur und Geschichte der spanisch-portugiesischen Juden (1859, héber fordításban is); Geschichte der Juden in Navarra, den Baskenländern und auf den Balearen (186l); Geschichte der Juden in Portugal (1867); Die letzten Statuten d. israelitischen Gemeinden von Castilien (1864); Menasseh ben Izrael. Sein Leben und Wirken. Zugleich ein Beitrag zur Geschichte der Juden in England (1861, angolra is lefordítva); Refranos e proverbios de los Judios Espanola (1889); Bibliotheca Espanola-Portugueza-Judaica. Dictionnaire Bibliographique (1890); Christoph Columbus und der Anteil der Juden an den spanischen und portugiesischen Entdeckungen (1894, németül, angolul és héberül, több kiad.); Die Juden von Toledo (1901); Isaac Abrab. Sein Leben und seine Dichtungen (1902, héberül is). A német zsidók történetére vonatkozó és egyéb művei: Moses Mendelssohns philosophische und religiöse Grundsätze mit Hinblick auf Lessing (1856); Moses Mendelssohn. Sein Leben und seine Werke (1862, 2. bővített kiadása 1888); Moses Mendelssohn. Ungedrucktes und Unbekanntes von ihm und über ihm (1883); Der Dichter Efraim Kuh. Ein Beitr. z. Gesch. d. deutschen Literatur (1864); Zum Siegesfeste. Dankpredigt u. Danklieder v. M. Mendelssohn (1866); Die rituale Schlachtfrage oder ist Schächten Thierquälerei? (1867, Aargau); Bibliothek jüdischer Kanzelredner. Eine chronologische Sammlung v. Predigten, Biographien und Charakteristiken d. vorzüglichsten jüdischen Prediger. Nebst einem homiletischen und literarischen Beiblatte (2 köt. 1870-72); Die Judeninsel und der Schiffbruch bei Goblenz (1871); Die jüdischen Frauen in der Geschichte, Literatur und Kunst (1879, magyarul: Zsidó nők a történelem, irodalom és művészet terén 2 köt, 1883); Das Moralgesetz des Judentums in Beziehung auf Familie, Staat und Gesellschaft (1882); Die Blutbeschuldigung von Tisza-Eszlár, beleuchtet (1882, magyarul is); Der Wucher und das Judentum (1882, magyarul is); W. A. Meisel. Ein Lebens und Zeitbild (1891); Sterbetage aus alter u. neuer Zeit {1891); Gedenkblätter. Hervorragende jüdische Persönlichkeiten des neuzehnten Jahrhunderts, in kurzen Charakteristiken (1892); Die jüdische Literatur von M. Mendelssohn bis auf die Gegenwart a Winter-Wünsche-féle Die jüdische Literatur seit Abschluss des Kanons-ban és külön is (1896); Ludwig Phillippson. Eine Biographie (1898); Die Juden als Patrioten (1898). K. munkatársa volt számos, legelsőrendű német, francia, angol, amerikai és héber folyóiratnak s azonkívül átdolgozta a Hecht-féle Handbuch d. Israelitischen Geschichte c. munkát (4. kiad. 1901, rövidítve magyarul is megjelent)."                             Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2502 .cimszó a lexikon 457 . oldalán van.