12475.htm CIMSZO: Kármán SZEMELYNEV Kármán Mór SZOCIKK: "2. K. Mór, (szöllöslaki). pedagógus, egyetemi tanár, szül. Szegeden 1843 dec. 25., megh. 1915 okt.-ben. Iskoláit Szegeden és Pesten végezte, azután Bécsbe ment, ahol 1862-1865. filozófiai és filológiai tanulmányokat folytatott az egyetemen. 1866-ban megszerezte Budapesten a doktori és magiszteri diplomát. Két év múlva a kereskedelmi akadémián és a középiskolákban vallástant tanított. Eötvös báró 1869. Lipcsébe küldte a gyakorlati tanárképzés tanulmányozása céljából. Nagy pedagógiai tudása feltűnt Ziller Tuisc-nak; aki bizalmába fogadta, kinevezte a gyakorló elemi iskola presbitériumának elnökévé és megbízta az iskola szervezetének és tanulmányi rendjének elkészítésével. Ez a tervezet Vademecum für die Praktikanten des Paedagogischen Seminars zu Leipzig c. alatt ismeretes. Mikor két esztendei ottartózkodás után hazatért, a pedagógia, etika és pszihológia magántanára lett az egyetemen. A tanárképző intézetben a filozófia és pedagógia tanára volt és pedagógiai vezetője lett a gimnáziumi gyakorlóiskolának, melynek a szabályzatát ő készítette el a közoktatási kormány megbízásából. A magyar nevelésügy modern fejlődése nagyrészben az ő érdeme. A tudományos pedagógia elveit a gimnáziumi oktatásban ő honosította meg Magyarországon. Fáradhatatlanul és nagy sikerrel dolgozott a középiskolai oktatás újjászervezésén. Gimnáziumi tanterve és a hozzávaló Utasítások, amelyeket szakemberek közreműködésével szerkesztett. Új alapokra fektették a gimnáziumi oktatást és új irányt szabtak a magyar művelődésnek. Az Utasítások német fordítását nagy elismeréssel fogadta a német sajtó. 1907-ben a közoktatásügyi minisztériumban teljesített szolgálatot. Kiváló érdemeiért 1907. magyar nemességet kapott. 1908-ban Szőllőslaki előnévvel tüntette ki a király. 1909-ben egyetemi ny. r. tanári címet kapott Főbb művei: Közoktatásügyi tanulmányok (2 kötet, Budapest 1906 és 1911); K M. paedagogiai dolgozatai rendszeres összeállításban (2 kötet u. o. 1909) akadémiai jutalmat nyert; Adalékok a gimnáziumi oktatás elméletéhez (Budapest 1898); A közoktatás egysége és a tanulmányok szervezete (u. o. 1911). Sok gimnáziumi tankönyvet írt és az egyetemi oktatás számára átdolgozta Browning Oszkár könyvét, A neveléselméletének történetét (Budapest,2. kiad. 1907); Lotze Hermann Logikáját, (u. o. 1884) és Pszichológiáját (u. o. 1887). Polemikus iratai: Herbart és Lubrich (1875); Egy tudós koryphaeus; A tudós koryphaeusnak igazságot szolgáltat Plagiosippus (1893)." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2475 .cimszó a lexikon 453 . oldalán van.