12458.htm       CIMSZO:        Kaposvár                                SZOCIKK:     Kaposvár, rend. tan. város Somogy vm. 29,610 lak. A kaposvári hitközség keletkezésére nézve semmiféle adat nem áll rendelkezésre. Csak a hagyományokból és a megkopott sírkövek alig olvasható felirataiból lehet következtetni arra, hogy K.-on bebizonyíthatólag, több mint száz évvel ezelőtt kezdődhetett el a hitközségi élet. Az alapítók és az első elöljárók nevét nem ismerjük, általában pozitív, megbízható adataink csak abból a korból vannak, amikor a hitközségi élet túl a kezdeten a normális fejlődés állapotában volt. Ezekből az adatokból állapítható meg, hogy a ma Berger Samu elnöklete  alatt álló Chevra Kadisa 1834. alakult meg. Az első rabbik — akiknek neve a hitközség levéltárában található okmányokban fel van említve — Ehrenteil   Adolf   (1852—54),    Kuttna   Salamon (1854—77) és Rosenberg Sándor (1877—85) voltak. 1840. létesült a négy tanerős népiskola, melynek most 150 növendéke van. 1862-ben a hitközség templomot   építtetett,   melynek   kibővítésére 1906. került a sor. A hitközség 1869 után kongresszusi   jelleget nyert. Intézményei közül   fontosabbak:  A Talmud Tóra, melynek három hitoktatója és körülbelül 40 növendéke van, a Balázs Ármin vezetése alatt álló, nagy taglétszámú betegsegélyző egyesület, a nőegylet, melynek Königsberg Viktorné az elnöknője és a szegény gyermekek felruházására alakult krajcáregylet, mely Hercog Manó elnöklete alatt áll. A közélet több kiválósága került ki a hitközségi tagok sorából. Ezek: Bajóti Ödön ny. tanácselnök, Krámer József ny. kúriai bíró, Solt Adolf volt ipar-főfelügyelő, ny. miniszt. tanácsos, Kovács Soma a város h. polgármestere, néhai weisenthali  Weisz   Hermann és néhai Rosenberg Mór őrnagyok. De Kaposvárról származnak Kónyi Manó (l.  o.)   somogytúri Kunffy Lajos festőművész (l. o.) és Sebestyén Károly (l. o.) is, akik mind kiváló egyéniségei a magyar kulturális életnek. A hitközség 65,000 pengős évi költségvetéssel dolgozik, filantropikus és szociális  célokra   10,000  pengőt  költ.   A  hitközség anyakönyvi kerületéhez Orczi, Kaposfüred, Tassér, Homok, Szentjakab Mosdós, Baté, Kaposkeresztúr,   Nagyberki.    Kisberki,    Kercseliget, Szentbaláp, Sántis, Cserénfa, Gyarmat, Hajmás, Kiskeresztúr, Töröcske, Simonfa, Zselicszentpál, Zselickutak,  Gálosfa, Bőszénfa, Zselickisfalva, Szentmárton, Szentbenedek, Kaposmérő, Kaposújlak, Juta, Hetes, Alsóvisnye, Kadarkút, Hencse és Jákó községek tartoznak. A hitközség lélekszáma kb. 4000, a családok száma 1200, az adófizetőké 957. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 65 en haltak hősi halált. A hitközség mai vezetősége: Hercog Manó kerületi főrabbi,  Oszmann Albert elnök, Balázs Ármin és Szabó Lipót gondnokok, Krausz Manó pénztárnok, Vidor Ferenc ügyész, Fónai Vilmos ellenőr, Goitein   Gábor iskolaszéki elnök, Oszmann Aurél a kulturszakosztály elnöke, Katz József rabbihelyettes-jegyző. A hitközség főkántora Liebermann Ármin.                                  Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2458 .cimszó a lexikon 451 . oldalán van.