12445.htm CIMSZO: Kamaraszolgák SZOCIKK: Kamaraszolgák. Osztrák, illetve német jogelv alapján IV. Béla zsidótörvénye a korona tulajdonához tartozóknak, vagyis királyi K.-nak nyilvánította a zsidókat (l. Béla zsidó-törvénye). Ez a kamaraszolgaság gyakran függött később a királyi szeszélytől, még annak ellenére is, hogy emiatt a királyi kincstár jelentős adók bevételétől esett el. Albert özvegye, Erzsébet például a pozsonyi zsidók által a kincstárnak fizetendő adókat Pozsony városának ajándékozta (é. Zsidópénz) és hogy a várost teljesen lekötelezze a maga számára, minden fennálló rendelkezés ellenére alávetette őket a városi hatóságoknak és hatályon kívül helyezte azt a kiváltságukat is, amely a zsidókat külön bíróság elé utalta. A kamaraszolgasággal járó kiváltságok, amelyek különleges bírói elbánást és a királyi kincstárnak tartozó adózást elrendelte, az idők során előbb lecsökkentek, majd megszűntek. Legelőször Nagy Lajos szüntette meg a zsidók kamaraszolgaságát, mikor kiűzte őket az országból (l. Kiűzetés). A városok hatalomra jutása idején már a városi hatóságok jogkörébe kerültek. Zsigmond király pedig egyszerűen átengedte némely főúrnak azt a jogot, amely eddig csak a királyokat illette meg, hogy «zsidókat tarthassanak és bírhassanak» (l. Zsidótartás). u. L Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2445 .cimszó a lexikon 449 . oldalán van.