12441.htm CIMSZO: Kálmán zsidótörvénye SZOCIKK: Kálmán zsidótörvénye. Az első keresztes hadjárat után bekövetkezett nagymérvű zsidó bevándorlás idézte elő ezt a törvényt. Cseh, morva és osztrák zsidók telepedtek meg az országban és ezek kereskedéssel és pénzüzletekkel foglalkoztak, aminek hatása nem maradt nyomtalanul a gazdasági életben. Kálmán kiadta a zsidótörvényt, amely hét cikkből áll és eközül hat a zsidók adás-vevési és kölcsön ügyleteivel foglalkozik. Az ezekre vonatkozó rendeletekből u 2—5. cikk a zsidókra és keresztényekre egyaránt azonos és egyforma intézkedéseket tartalmaz. Csak zsidó és keresztény tanukkal bizonyíthatnak egymás ellen. Abban az esetben azonban, ha valaki lopott jószágot vásárol és az eladót nem állíthatja elő, az elbírálás a 6—7. cikkben már nem egyformán mérlegel. A keresztény vevőt ugyanis keresztény tanuk felmentik a bírság fizetése alól, míg a zsidó vevőt, akinek csak zsidó tanúi vannak, a jószág árának négyszeres megfizetésére ítélik. Ez az ítélet arra a ténykörülményre támaszkodik, hogy a zsidó vevő elmulasztotta a köteles gondosságot és az áru vételekor nem gondoskodott keresztény tanúról is, amint ezt a törvény előírja. Ha tekintetbe vesszük, hogy K. szerint zsidó ellen csak keresztény nem tanúskodhatott és így az merőben ellenkezett a kánoni joggal és más országos és városi törvényekkel, amelyek ily esetben a csak keresztény tanúzás jogesélyét elismerték, be kell látni, hogy K.-t a függetlenségre és igazságosságra törekvés jellemzi. A törvény első cikke azonban igen nyomasztó és végzetes következményű volt a zsidóságra. Ez a cikk ugyanis kimondja, hogy zsidó nem tarthat semmiféle nemzetiségű keresztény rabszolgát. Már Szt. László alatt a szabolcsi zsinat is eltiltotta a keresztény rabszolgák tartását (l. Szabolcsi zsinat), de később ezt úgy értelmezték, hogy ez csak a magyar rabszolgákra vonatkozik, idegen nemzetiségűekre nem. Ennélfogva a magyar zsidó földesurak, és mezőgazdasággal foglalkozó más zsidók, ha földjeiket továbbra is műveltetni akarták, most már egyedül csak arra a megoldásra szorítkozhattak, hogy másoktól bérbe vették a rabszolgákat. Ez a körülmény azonban egyre jobban megnehezítette a zsidók helyzetét a mező gazdálkodás területén, mert részben kilátástalanná tette azt a lehetőséget is, amit Kálmán régebben meghagyott nekik, hogy birtokokat vásárolhattak. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2441 .cimszó a lexikon 449 . oldalán van.