12394.htm       CIMSZO:        Kábólosz sabbósz                               SZOCIKK:     Kabólosz sabbósz. (h.). A szombat fogadása, a péntekesti istentisztelettel. Ennek legnépszerűbb része Sélomó ben Móse ha-Lévi Alkabec XIV. sz.-beli költő költeménye, a Lechó dódi, amelyet Zsoltárok előznek meg (l. Lechó dódi). Legfontosabb része azonban a mizmor sir lejom ha-sabbósz (szombat napjára való ének) c. Zsoltár, mert a szombat tulajdonképpen ennek elmondása után kezdődik. A szombat szentségét biztosító törvények már ekkor érvényesek a teljes munkaszünetre vonatkozóan is. Az istentisztelet záradékául bor fölött elmondott áldással (Kiddus. l. o.) megszentelik a szombatot és ezután már csak a szokásos befejező imák következnek. A zsinagógából való távozáskor a gyülekezet tagjai kölcsönösen üdvözlik egymást (l. Koszöntés). A hazaérkező családapa elénekli Bölcs Salamon híres asszony-apoteózisát (Ésesz-chajil) az ünnep szentségével egyező családi szentség kifejezéseként, azután az előírt formulával megáldja feleségét, gyermekeit és a háztartás egyéb tagjait külön-külön mindegyiket, majd a kiddus (I. o) következik. Ha ezt a szertartást bor fölött végzik, akkor megelőzi a kézmosdatást, ha pedig a kalács fölött, akkor azt a kézöblítés előzi meg. A kalácsnak benedikció kíséretében való meg szegése (Móci, l. o.) után a péntekesti vacsorához ülnek, amely még a szegénynél is ünnepélyesebb, mint egyébkor. Az asztali áldás előtt (l. Bencsolás) vallásos tartalmú énekeket és Zsoltárokat énekelnek.                                 Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2394 .cimszó a lexikon 444 . oldalán van.