12376.htm       CIMSZO:        Jugoszláviai zsidóság.                           SZOCIKK:     Zsidó sajtóról beszélni alig lehet. Néhány hetilap rövidéletű próbálkozás után megszűnt. Egyetlen hetilap jelenik meg német nyelven Keller Pinkász bácskatopolyai főrabbi szerkesztésében Israel címen. A lap cionista irányzatú és IV. évfolyamában van. IV. Gazdasági élet és politikai helyzet. Jugoszlávia a világháború befejezése után nem érezte a forradalmak és ellenforradalmak romboló hatásait és bár az impériumváltozással elkerülhetetlenül együttjáró politikai és gazdasági izgalmak hatásai itt is nyilvánultak, a rend és a fegyelem kedvező előfeltételei mellett azonban a konszolidáció nehéz munkája már megindult és sikeresnek ígérkezik. Míg az agrárreform a földbirtokosok vagyoni helyzetében kedvezőtlen változást idézett elő, addig az infláció a kereskedők részére erős konjunkturális fellendülést hozott. A bekövetkezett defláció folytán aztán a kereskedők helyzete aggasztóan megromlott és gyakori csődök és fizetésképtelenségek között ez az osztály igen kritikus válságba jutott. A szabadpályán lévők, különösen az ügyvédek a nyelvi nehézségek miatt eleinte igen nehéz időket éltek át, de helyzetük lényegesen javult, miután az államnyelvet sikerült oly mértékben elsajátítaniuk, hogy hivatásukat akadálytalanul elláthatják. Az Sz. H. Sz. Királyság több jogterületből alakult és így az egyes vidékeken különböző törvények voltak és vannak érvényben. Különösen a Vajdaságot sújtották erősen az itt érvényben levő ú. n. Wekerle-féle  adótörvények, amelyeknek alkalmazása még ma is veszélyezteti a  kereskedelem  és ipar boldogulását. Az adóegységesítési törvény most készült el és ez lesz hivatva ezeken  a bajokon és aránytalanságokon segíteni. Az elmondottak a volt magyarországi területekre vonatkoznak általában és ebben a tekintetben zsidó és nemzsidó között semmi különbség nincs. A zsidó lakosság többsége kiskereskedelemmel foglalkozván, természetes, hogy a válságot ők sínylik meg legjobban.   A zsidóság   társadalmi elhelyezkedése,  miután a  Vajdaság   lakossága ugyanaz, mint a háború előtt és alatt volt, lényegében nem változott. Az Sz.H.Sz. Királyság alkotmányának felfüggesztése előtt az állam minden polgárának nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül teljes jogegyenlőséget biztosított. Antiszemitizmust nem ismertek a régi Szerbiában sem. Péter király kormánya a Balfour-deklarációt magáévá tette, elismerte és az ország zsidóságát ez alkalomból hivatalosan üdvözölte. Az új jugoszláv állam átvette a régi liberális tradíciót és így a zsidók jogegyenlősége élő valóság, amely a gyakorlatban is megvan. A magyar területekkel együtt újimpérium alá került zsidóság ugyan eleinte bizalmatlansággal és némi idegenkedéssel találkozott, de ez az érzés nem annyira zsidóságának, mint magyarságának szólt. Az állampolgársági helyzet rendezetlenségét a zsidók éppen úgy megszenvedték, mint a többi lakosság. A hitközségek országos szövetsége ezen a téren is nagy segítségére volt az érdekelteknek és egyébként is eredményesen működött, hogy a zsidósággal szemben a bizalmatlanság megszűnjék. Állami szolgálatban kevés a zsidó, a közigazgatás, pénzügy és a vasutak nacionalizálása folyamán a magyar tisztviselőkkel együtt sok zsidót is nyugdíjaztak. vagy elbocsátottak, de ha figyelembe vesszük a zsidóság kis arányszámát, azt mondhatjuk, hogy aránylag ugyanannyi zsidó van állami szolgálatban, mint más országokban. Mint önálló politikai párt a zsidóság sehol sincs megszervezve. Egyes helyeken — Újvidéken, Becskereken — a községi választások alkalmával zsidó párt alakult, amelynek sikerült is jelöltjeit a községi képviselőtestületbe behozni. Általában a zsidók egyéni felfogásuk szerint helyezkedtek el az egyes politikai pártok keretében és sokan igen jelentékeny vezető pozíciókat töltenek ott be. A nemzetgyűlésben a volt magyar területekről való zsidó képviselő nem volt — az egész országból is csak egyetlen ilyen volt — a tartományi képviselők sorába azonban beválasztottak egy zsidót: Klein Adolfot, a szabadkai hitközség elnökét.                                  Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2376 .cimszó a lexikon 438 . oldalán van.