12375.htm CIMSZO: Jugoszláviai zsidóság. SZOCIKK: Így ezek az iskolák államiak lettek, a tanítás természetesen államnyelven történik, de az iskolák zsidó jellege változatlanul megmaradt, arra ennyiben másvallású tanulók azokban csak akkor kapnak helyet, ha zsidó tanuló már nem jelentkezik. Szombaton és minden zsidó ünnepen a tanítás teljesen szünetel és mivel zsidó tanítók tanítanak, a hitoktatás éppen olyan intenzív, mint a felekezeti iskolákban általában. Különben a felekezeti iskola felállítására, illetve visszaállítására mindenkor megvan a lehetőség, de a vázolt viszonyok folytán a hitközségek — főleg anyagi okok miatt — ezt szükségesnek nem találják. Feloszlatása előtt a nemzetgyűlés oly törvényjavaslat elfogadására készült, amely lehetővé tette volna a zsidó nemzeti iskolák létesítését oly módon, hogy a tanerőket az állam fizeti, az iskolaalapító csak a dologi kiadások fedezéséről tartozik gondoskodni. Nagybecskereken már működik is ilyen zsidó nemzetiségi elemi iskola. Az orthodox hitközségek mindenütt ú. n. «chedert» tartanak fenn, amelynek azonban tisztán vallásos jellege van. A Vajdaság és a Muravidék elemi iskoláiban 2574, a középiskolákban 1293 a zsidó tanulók száma. Az egyetemeket részint belföldön, részint külföldön kb. 200 zsidó hallgató látogatja. Belgrádban és Zágrábban zsidó egyetemi menza van. Rabbiszeminárium az országban nincs. A hitközségek orsz. szövetsége eleinte programjába vette a rabbikepző felállítását, de annak megvalósításától tekintettel a hitközségek kis számára, amely az utánpótlásról való rendszeres gondoskodást szeminárium útján feleslegessé teszi, egyelőre elállott és ezt a kérdést úgy kívánja megoldani, hogy egyes alkalmas jelentkezőket ösztöndíjjal valamely neves külföldi intézetben képeztet ki. A hitoktatók és zsidó tanítók képzése ezidő szerint még szintén megoldatlan, de ebben az irányban már folynak az előkészítő munkálatok. Modern szellemű tankönyvek államnyelven készülnek. A rabbiegyesület most készül új bibliafordítás és zsidó vallástanítás céljait szolgáló tankönyvek kiadására. A héber nyelv tanítására nagy gondot fordítanak az iskolákban. Több helyen zsidó óvoda van, ahol már héber nyelvre tanítják a gyermekeket és ez a tanítás rendszeresen folytatódik az elemi és középiskolákban. Felnőttek részére is próbálkoztak héber nyelvkurzussal, de eddig nem nagy eredménnyel. III. Jótékonyság, kultúra. A jótékonyság ügyét első sorban minden hitközségnél az erre hivatott ősi intézmény: a Chevra Kadisa látja el. Mellettük a nagyobb hitközségüknél a zsidó nőegyletek működnek. A szabadkai, újvidéki, , zombori stb. nőügyletek rendszeresen műsoros estélyeket, felolvasásokat, műkedvelői színházi előadásokat, amelyeknek úgy kulturális, mint anyagi sikere minden tekintetben kielégítő. Szabadkán Zsidó Patronázs Egylet működik,amely 1914.mint a budapesti orsz. izr. Patronázs fiókja létesült és 1920.önálló egyletté alakult.Kb.30 árva gyermek felnevelését végzi és működése kiterjed az egész Vajdaság területére. Újabban saját otthont épített, ahol a gondozása alatt lévő árvák közül tízet tud elhelyezni, a többit zsidó családoknak adja ki. Az egyesületet, amely kb. 400 tagból áll és évi költségvetése 120,000 dinár, Löbl Salamonné virágoztatta fel. Jelentős jótékonysági egyesület a szabadkai nőegylettel párosult Népkonyha, amely naponta kb. 100 embernek ad valláskülönbség nélkül ebédet. Az ikeregyletnek 600 tagja van és évi kiadása 300,000 dinár. Legnagyobb zsidó jótékonysági intézménye nemcsak a Vajdaságnak, de az egész országnak a Dr. Singer Bernát Zsidó Szeretetház Egyesület Szabadkán, amelyet Pollák Lajos szabadkai kereskedő (megh. 1925) példátlan önfeláldozással, hihetetlen erőfeszítéssel létesített. 1923-ban nyitotta meg az egyesület kórházát belgyógyászati és sebészeti osztállyal. 1924-ben a kórház szülészeti és nőgyógyászati osztállyal bővült, majd szemészeti, orr-, fül- és gégegyógyászati ambulanciát rendezett be, legújabban pedig külön gyermekgyógyászati osztály felállításán dolgozik az egyesület. A modernül felszerelt 50 ágyas kórház Török Béla igazgató szakavatott vezetése alatt áldása az egész Vajdaságnak és az ország egyetlen zsidó kórháza. Az egyesületnek a Vajdaság hitközségeinél kórházi bizottsága van, amely a szegény betegeket beutalja. Évi költségvetése 700,000 dinár és tagjainak száma 3000. Legutóbbi zárszámadása szerint 371 fizető, 52 kedvezményes és 334 ingyenes beteget ápolt. Újvidéken most épül a zsidó Szegény- és Árvaház szintén az egész Vajdaság részére. Ennek a humánus intézménynek életrehívója Hajós Gyula újvidéki kereskedő. A zsidó ifjúság a nagyobb hitközségekben zsidó sportegyesületeket, cserkészcsapatokat alakított. Ezek az egyesületek tagjai a Zágráb székhellyel bíró Zsidó Ifjúsági Egyesületek Szövetségének és saját mérkőzéseiken és versenyeiken kívül évente az ország nagyobb városaiban kongresszust tartanak tornaversennyel és egyéb sportszerű gyakorlatokkal és versenyekkel. Jelentősebb ilyen egyletek: az újvidéki Juda Makkabi és Jonija ifj. sportegylet, a szabadkai Hakoach és a zentai Devojacsko leánysportegylet. A Vajdaság sohasem volt valami erős kultúrforrás, irodalmi és művészeti élet mégis kezd már itt is kialakulni. A Vajdaságban Szabadkán jelenik meg Jugoszlávia egyik legnagyobb és legjobban szerkesztett magyarnyelvű napilapja, a Bácsmegyei Napló, amelyet Fenyves Ferenc főszerkesztő emelt a mai fővárosi nívóra. A B. N. köré a vajdasági magyar írók és költők egész kis tábora sereglett. A vajdasági magyar irodalom művelői között sok zsidót találunk. Milkó Izidoron kívül, akinek neve a Vajdaság szűk határain túl is ismert és becsült, Ambrus Balázs (Dr. Hermann Károly), Borsodi Lajos. Bródi Mihály, Debreczeni József, P. Gergely Boriska, Havas Emil, Havas Károly, Radó Imre, Tamás István, Török Béláné (Lucia) és Vidor Imre a jelentősek. A szakirodalomban Boros Mihály (cionizmus), Dohány Gyula (szociológia, cionizmus), Fischer Jákó (jogtudomány), Graber László (publicisztika), Handler Zsigmond és Keller Pinkász (cionizmus) tűnnek ki. Lenkei Lajos a festészet, F. Geréb Klári az iparművészet terén értek el nagyobb sikereket. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2375 .cimszó a lexikon 437 . oldalán van.