12348.htm CIMSZO: Juda, palesztinai partiarchák SZOCIKK: "Juda, palesztinai patriarchák, a Hillel-től (l. o.) származó Gamaliel patriarchák (l. o.) családjából. Közöttük legnevezetesebb: I. J. patriarcha, a Misna szerkesztője (megh. 220 körül). R. J. ha-Nászi (a fejedelemének is nevezik s ez a cím a petrarchátusban ő utána lett örökletes; a Misna és a Talmud Rabbinak v. Rabbenu-nak nevezi egyszerűen, de néhol a szent epithetont is alkalmazza rá, szentséges életmódja miatt (Sabbat 118b; Jer. Megilla 74a; Szánhedrin 29c). Magas méltóságában, melyben a római adminisztráció is a legteljesebben respektálta, oly egyszerű és istenfélő életet élt, hogy halála után ez a közmondás járta: «Rabbi halála után megszűnt az alázatosság és a bűntől való félelem» (Szóta). A tradíció szerint akkor született, amikor R. Akiba mártírhalált halt; atyja II. Simon b. Gamaliel (l. o.) patriarcha volt s ő az usai Akadémián töltötte ifjúságát. Kétségtelen, hogy miként atyját, úgy őt is korán megtanították görögül is, ami a római hatóságokkal való érintkezésben nélkülözhetetlen volt. Azt is tudjuk, hogy az arameus helyett szívesebben a görög nyelvvel élt, de házában tiszta héberséggel beszéltek s ezt leányai is követték. (Megilla 18a; Ros Hasána 26b; Nazir 3a; Erubin 53a.). Tanítói Juda ben Ilai és Jószé ben Chalafta voltak, első és legkülönb mestere azonban az alázatosságáról híres atyja volt. Életének utolsó évtizedeiben székhelyét Szephoriszba helyezte át, miután előzőleg Bész Seárimban tartott Akadémiát s ezt a helyet közismertté tette. 85 éves korában halt meg s számos legenda fűződik nevéhez, amelyek közül az, amely a római császárral való találkozásáról szól, történelmi értékű, mert működése idején két császár, Marcus Aurelius és Septimius Severus is megfordultak Palesztinában s ő azokkal személyesen is érintkezett. Alatta végzik be a tannaiták működésüket s a zsidóság a rómaiak szigora mellett is I. J. ötven évi patriarchátusa alatt nyugttil masán élt Palesztinában. Nevét azonban a Mianá összeállításával és fontos döntéseivel tette örökéletűvé: az ő Misnája az alapja a későbbi Halachának; ő válogatta és rendezte a hatalmas anyagot amelyből nem mindent vett fel a szövegbe. Nemcsak döntéseit, hanem erkölcsi mondásait és végtelen jószívűségéről tanúskodó cselekedeteit is a Talmud gondosan megőrizte. Ugyanez vonatkozik bibliai exegézisére is. II. J. patriarcha, III. Gamaliel patriarcha fia s I. J. unokája volt; Tibériásban működött a III. sz.-ban. Házasságjogi és vallási döntéseit a Jeruzsálemi Talmud említi, főkép az Abóda Zárá traktátusban. II. J. kortársa volt Origenes ker. egyházatyának, aki tőle tanult s akivel vallási vitát folytatott. III. J. patriarcha, előbbi unokája s IV. Gamaliel fia volt, a III. és IV. sz. fordulóján működött s R. Jochanan Chalafta tanítványa volt. Életének legfontosabb külső mozzanata az volt, amikor Diocletianus császárt palesztinai látogatása alkalmával felkereste Caesareában. IV. J. patriarcha, V. Gamaliel patriarcha fia és II. Hillel patriarcha unokája volt, a IV. sz. végén működött Tiberiásban. Fia volt VI. Gamaliel, akivel kihalt a Hilleltől származó patriarcha család (l. Gamaliel, Simeon és Hillel patriarchák). V. ö.: (Bacher Vilmos, «Agada der Tannaiten»; u. a., «Agada der palästineusischen Amoräer»; u. a., «Jewish Encyclopedia»)." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2348 .cimszó a lexikon 428 . oldalán van.