12197.htm CIMSZO: Irodalom SZOCIKK: S a mese, az álom, a mennyország, a pokol irracionális és szimbolikus elemeivel, a szalon-világ s a külvárosi élet reális és szelíd naturalizmusba halkuló motívumaival, a formai expresszionizmus színpadra vetített mozzanataival, átlépve a konvencionális témakereteket, új és eddig ismeretlen tartalmakat hódított meg a magyar drámairodalom számára. Molnár Ferenc mellett Lengyel Menyhért darabjait játszották legtöbbször külföldön. Lengyel mesteri megérzője a kordivat színpad-szellemi kívánalmainak. Ebben idomítja, formálja darabjainak témáit. Pályája kezdetén társadalmi kérdések problémamegoldását kereste, utóbb az egzotikumok levegőjével tette túlfűtötté drámáit, majd az aktualitások felé fordult figyelme, végül pedig egy paradox-műfajjal: a polgári népszínművel kísérletezett. Egyik legbiztosabb kezű művésze annak a lélekanalízis szempontjait is figyelemre méltató modern technikájú dráma-konstrukciónak, mely a szilárd gerincű párbeszéd pilléreken építi fel a színdarab egész rendszerét. Hasonló írói intencióval olvaszt össze s állít egymás mellé feltétlen értékű irodalmat és színpadi technikát Biró Lajos, ki valóságos szisztémává rendszeresít minden hatáskeltő mozzanatot, fordulatot, átmenetet. Mint néző írja darabjait s mint író: maga előtt látja közönségét. És ez a következetes folytonossággal kiegyensúlyozott kapcsolat harmonikussá teszi a drámát, a színpadot, a hatást anélkül, hogy az író engedményeket tenne a költészet rovására a színpadi mozgalmasság hatáskiváltó pillanataiért. A franciás espritnek ragyogó szellemű hódítója a magyar színpadokon Heltai Jenő. Könnyed és finom dialógjai és a színpadi konstrukció biztos ismerete jellemzik művészetét és míg a Tündérlaki lányokkal eljutott a népszerűség legmagasabb fokáig a Kis cukrászdával a vígjátéki írástudásnak olyan bizonyítékát szolgáltatta, amely méltó határköve szerzői pályájának. A történelmi drámák aláhanyatlott népszerűségének megújítása s e műfaj modern formaadása Szomory Dezsőre maradt. A Habsburg trilógia és a költői szépségű Lajos király volt az író ezirányú elképzelésének és nagyméretű elgondolásának objektivációja. Hatalmas drámai képekben elevenítette fel a múlt szellemét s rajzolta meg a történelem alakjainak portréit azon az igen gyakran merész ritmussal zenélő nyelven, mely kizárólagosan Szomory sajátja. A nagyasszony c. drámáját az Akadémia a Vojnits-díjjal tüntette ki a ez az irodalmi elismerés eddig kívüle még hat zsidó író művét koszorúzta (Lengyel Menyhért, Nagy Endre, Farkas Pál, Drégely Gábor, Molnár Ferenc, Hevesi Sándor). Századunk szociális kérdései köré fonta érdekes drámai meséit Földes Imre. Darabjainak derűjében, megindultságában egyaránt meghúzódik a költői formába burkolt irányzatosság. Néhol a leghangsúlyozottabban juttatja túlsúlyra a szociális motívumokat. A városi kispolgár gondgyötörte alakjának utolérhetetlen megmintázása épp úgy az ő nevéhez fűződik, mint ahogy ő írta meg irodalmunkban a leghatásosabb magyar irredenta drámát. Tendenciára hajló drámairánya ebben a művében a legteljesebb hazafiasságban kulminál. Feltétlen színpadi rutinja nagy kifejező erővel és kompoziciós készséggel egyesül ebben a drámában a legfájóbb nemzeti érzés kiváltására (Tüzek az éjszakában). Egy írónk sem látta meg oly közelről Pestet, mint Szenes Béla s talán épp ezért lettek alakjai kissé élesen kivehető kontúrvonalakkal túlszínezett figurák. Pest számtalan tipikus alakját, ő fedezte fel a színpad számára. A közönség vígjátékainak szereplőiben magára ismert s mulatott rajtuk. Az utolsó évek legnagyobb színházi sikereit ő aratta és alapított iskolát szórakoztató vígjátékaival. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2197 .cimszó a lexikon 396 . oldalán van.