12196.htm CIMSZO: Irodalom SZOCIKK: S amily művészien eleveníti meg az író
elbeszéléseinek szereplőit, épp oly nagyvonalúsággal tudja érzékeltetni korok
és tömegek szellemét. A bazini zsidók: tudatos zsidó író műve, s egyben értékes
magyar regény. Azzá teszi: a regény irodalmilag felépített szerkezete, a
történelmi hangulatból kiformálódó alakok, a középkorra emlékeztető rozsdás
világ politikai életrajza és nemes tendenciája, amidőn két irányba mutat: a
zsidók felé, láttatva a hasznot, mely az antiszemitizmusból reakcióként fakad és a kereszténység felé, rámutatva azokra,
kik visszaélnek a kereszténység eszményeivel. A naturalista világlátás
eszmeiségének formanyelvén szólal meg
Szomory Dezső is, de nála az objektivitás helyébe valami egocentrikus
önszemlélet lép. Ez
irányítja témakereső érdeklődését
s ez telíti meg szubjektivitással benyomásait. Szentimentális, romantikus
verseinek póztalansága szüremlett át Heltai Jenő novelláiba és regényeibe.
Egyéniségének kedves derűje, meleg humora, az az életvidám világszemlélet,
mellyel Heltai Jenő nézi az embereket, az eseményeket, az élet komikus
fordulatait és visszás ferdeségeit, friss és könnyed stílusábrázolásban és nyelvfestésben ütközik
ki. Elbeszélő művei, melyek
ötletességben a francia szellemmel tartanak rokonságot, igen gyakran a pesti
világ tipikus alak- és élet jelenségeinek bemutatásával szórakoztatnak. A
magyar zsidó írók vették először észre, hogy az európai nagyvárossá fejlődő
Pestnek megvan a maga sajátos természetrajza, ember- és csodavilága. De Pest
költői közül egyik sem látta meg oly mélyen és jelenítette meg oly
örökmaradandón a főváros ifjúságának romantikáját, polgárlányának
szentimentalizmusát, középosztályának problémáit, mint Molnár Ferenc. A nagy drámaíró elbeszélő
költészetének legszebb darabjai:
párbeszédes novellái. Ezekben
juttatja kifejező formához: emberábrázoló művészetét, megfigyelő éleslátását,
szellemességének és humorának gazdagságát. Nagy koncepciójú alkotásaiban pedig:
korszellem-megelevenítő, környezet-festő, lélekelemző írói értékei tágítják ki
a regényhatás kereteit. Molnár Ferenc adta irodalmunknak a legkomolyabb,
legirodalmibb harctéri tudósításokat: a kortörténet jelentőségű Egy
haditudósító Naplóját. A munkásság szomorú világának jelenetsorozataival tette
teljesebbé Pest irodalomban tükröződő képét: Révész Béla. Objektív meglátás és
alanyi átszűrődöttség, Problémaelemzés és valóhű leírás kapcsolódásául elevenít
meg betűrajzainak vonalán : embereket, élethelyeket, gondolatokat és szociális
kérdéseket. Révész Béla a szocialista irányzatú magyar prózaköltés első
irodalomsúlyú művelője. Zsidó kérdések, aktuális zsidó életjelenségek
feloldódnak ugyan irodalmunk egy-egy nagyobbszabású művében, mint Erdős René,
Földi Mihály, Hatvany Lajos stb. regényeiben, de a kifejezetten zsidó témák
egyetemes irodalomtekintélyű feldolgozásait csupán Újvári Péter
regényköltészetében találni. Novelláiban és regényeiben nemcsak a meseanyag
lendületes és változatos képsorozata kapcsolódik összefüggő egésszé, hanem lecsapódik
belőle a zsidó miliő és szellemkor utánérző hangulata is. Jellemfestő erővel
megmintázott alakjait utolérhetetlen humor aranyozza be. Újvárinak
írásművészete terem tette meg a magyar-zsidó irodalmat (l. Magyar zsidó
irodalom). 3. Dráma. A zsidók művelte irodalmi műfajok közül tárgyi
vonatkozásban a dráma szakadt el a leggyökértelenebb messzeségben a zsidó
témáktól. De viszont ép ez az irodalmi forma szívta fel magába legmélyebben a
zsidó intellektus rá hatásának eredményeit és értékjelenségeit. Nem véletlen,
hogy amidőn a magyar zsidóság belekapcsolódott a magyar irodalmi kultúrélet
folytonosságába, az első magyar zsidó író, Hugó Károly: a dráma formanyelvén
szólalt meg. Hugó a francia romantika programörökségén indult el s megalkotta a
francia klasszikus drámák mintájára a legsikerültebb hármasegységű magyar
drámát (Bankár és báró 1847), mely az észnek, a logikának diadalát jelentette a
szabályok és formák vonalán. A shakespeari szellemkultuszon felépülő
neoromanticizmus a zsidó Dóczy Lajosban találta meg egyik legjelentősebb
képviselőjét. Az új dráma architektúrájának minden alkotó, szintetikus eleme: a
nyelvi ornamentika, a szellemes dialektika, a vers zeneisége, a színes hangulat
határtalan költői szépségek megéreztetésére egyesül írói munkásságának
oeuvrejében. A naturalizmus drámája Bródy Sándor költészetében jelentkezett.
Dada című műve a magyar naturalista dráma egyetlen emléke, a valóság ábrázolás
és realista világszemlélet legtisztább lecsapódása. Bródy később szinte
eklektikus iránykereséssel hajlik el a romantika s realizmus felé, de
jelentkezése irányának hangját hosszú időn át nem hallgattatta el teljesen a
reá rétegeződő szellemi áramlatok hatásának problémalátása. És ha drámaírói
pályájának vége a szerelmi történetek romantikájába torkolt is, munkássága a
magyar színpad új s modern szellemének útraindulását jelentette. A század
elején a magyar nemzeti múltból vett történelmi tárgyú drámáival aratta
sikereit Fényes Samu, mint a romantikus tradicionális-hazafias színműírók
epigonja . De már ekkor a magyar-zsidó drámaírók fiatal csoportja új
hadállásokban indult harcra a magyar dráma világsikeréért, ők emelték a magyar
drámát világkultúr színvonalra s szerezték meg a külföld érdeklődését a magyar
színpad számára.