12191.htm       CIMSZO:        Ipar                             SZOCIKK:     "Tésztagyárak: Reisner Henrik (Fiume), Neumann J. és Társa és Deutsch Károly (Győr), Czinner és Társa (Szeged). Cognacfőzök: Weisz és Laczkó, Blau M. és Fiai (Nagykanizsa), Első Alföldi Cognacgyár (Brachfeld, Kecskemét). Serfőzök: Stein Testvérek és Deutsch Ármin és Fia (Pozsony), Hirschfeld J. (Pécs), Grün és Fia (Besztercebánya). Szeszgyárak: Berger Dániel (Nagyvárad), Blau Testvérek (Temesvár), Stern Ignác (Egyedi Lajos atyja, Újpest), Fantó és Geyduschek (Holics), Fleiszig Testvérek (Fogaras), Frisch Gyula (Versec), Grünwald és Társa (Budapest), Hirsch Ödön (Kolozsvár), Holicser Lipót (Szinérváralja), Krausz Izidor (Budapest), Kremsier Mór (Pálfalu), Linzer Károly (Budapest), Mandl Ede (Ny0rbátor), Mittelmann és Fia (Arad), Moskovics Mór (Nagyvárad), Neumann Testvérek (Arad), Schwarcz Mór (Mátészalka), Spitzer Benő (Baja), Taglicht és Fleiszig (Fogaras), Weisz Mózes és Bernát (Munkács), Wodianer Albert (Komjáth), Wohl Hermán (Mucsiny). Ecetgyárak: Raabstein A. (Újvidék), Reisz Mór (Arad), Schwarcz Ferenc (Miskolc). Agyagipar: Weisz Lipót (Mechala), Lichtner Dávid es Fia (Szeged), Schwarcz Jakab (Keszteg), Heller F. (Budapest) Grünwald M. (Pozsony), Krén Ignác (Székesfehérvár), Telek Ármin (Szliács- Haraszt), Borovitz Manó (Kaposvár), Weinstein Jakab (Rozsnyó). Üvegipar: Scwarcz A. és Fiai (Pálfalva), Reich Márk (Sólyomkő), Birnbaum Bernát és Ganzfried József (Sáros Livó), Rubin Sámuel és Lorber Juda (Szervartó), Kurzweil Bernát (Incevölgy), Zeiger Ábrahám és Nuszbaum Mendel (Felső-Hrabasica), Goldstein Testvérek (Regéc). Vasipar: Buchwald Sándor, Hegedűs Adolf, Hertzka, Berger és Márkus, Stern és Merkl. Faipar: Goldberger Zsigmond, Hirschler Ármin, Wellisch Náthán, Löwy D. és Fiai (Újpest, Neuschloss Ödön és Marcell, Engel Adolf (Pécsi). Bőripar: Wolfner Gyula és Társa (Újpest), Mauthner Testvérek (Újpest). Weisz Ármin és Fia (Újpest), Strasser és Schönfeld (Újpest), Machlup Testvérek, Grünwald J. és Fia (Szombathely), Krausz József Fia (Marcali), Fried Bernát Fia (Simontornya), Horn Adolf (Esztergom), Groszmann Mór (Pécsujfalu), Leopold Sándor Fiai (Tatatóváros), Abeles Adolf és Fia, Margulies M. gépszíjgyár. Papíripar: Spiegel Vilmos (Kisszeben), Weil József, Préger Samu, Szilárd Mór, Deutsch és Wachsmann, Glück Zsigmond, Rosenfeld J. (Nacpál), Salzer Jakab, Posner Károly Lajos, Czettel és Deutsch. Kékfestőipar: Goldberger Sámuel és Fiai, Spitzer T. Apatin), Cobner és Társa. Gombkötőipar: Wollák és Berkovics, Schön Jakab, Fischer Gusztáv. Kesztyűipar : Polacsek A. Hugó, Hendl Mór, Ormai Mór. Arany-, ezüst- és díszműárugyárak: Bachruch A., Grünstein Henrik, Breitner Testvérek, Rothberger Jakab, Sienger és Fleischmann, Mandl Henrik, Wisinger Mór, Löfkovics Arthur (Debrecen). Könyvnyomdaipar: Kunossy Vilmos és Márkus Samu. Malomipar: Gizella, Hengermalom, Pannónia, Viktória, Concordia, Erzsébet, Lujza és a Hitelbank malmai. Ezeknek alapítói és igazgatóvezetői nagyrészt zsidók voltak és nagy érdemük van abban, hogy a magyar liszt versenyképessé lett a világpiacon. Bányaipar: Salgótarjáni, Észak-magyarországi, Magyar Általános Kőszénbánya, Borsodi és Esztergomi szénbányaművek. Ezeket is zsidók alapították és fejlesztették ki közgazdasági életünk számottevő szerveivé. Ugyanígy zsidók által alapított és vezetett részvénytársaságok teremtették meg a rimamurányi és a Resica-aninai vasműveket és hosszú láncolata sorakozik ezeken kívül azoknak a faipari telepeknek, szövőgyáraknak, villamos telepeknek ruggyantagyáraknak, könyvnyomdáknak, mezei és iparvasútgyáraknak, amelyeknél zsidók működnek közre a magyar nagyipar fejlesztésének érdekében. És ugyancsak zsidók voltak a szellemi vezérei a Gyáriparosok Országos Szövetségének: Chorin Ferenc és Neményi Ambrus, mint ahogy ma is egyik főirányítója Fenyő Miksa. A békeidők rendszeres és csöndes I.-i fejlődésének korszakát elementáris erővel szakította meg 1914. a világháború kitörése. Ez a megszakítás csak a fejlődés rendszerében mutatkozott, mert most valósággal forradalmát élte át az I., a produktivitás tempója megsokszorozódott, a technikai átszerelések a békeüzemekről a hadicikkek gyártására elképzelhetetlenül rövid idő alatt megváltoztatta a nagyipar egész berendezkedését. A megrendelő és a fogyasztó javarészben az állam, illetve a hadsereg volt és az ipartelepek valósággal üzemévé lettek a hadseregnek. A Weisz Manfréd-gyár és a Wolfner gyár a háborús I.-i termelésnek olyan példáját szolgáltatta, ami nemcsak a magyar I. történetében, de a hadtörténetemben is a legnagyobb ismerést érdemli meg. A háború befejezése és a nagy gazdasági összeomlás a békeüzemre redukált ipartelepeket is nagy megpróbáltatások elé állította. Az iparvállalatoknál a személyi és üzemi leépítések egymást érték, esztendők elmúlta után azonban a vérkeringés lassan-lassan visszatért az I.-i életbe is és ma a gazdasági konszolidációval a magyar I. ismét a fejlődés útjára került. Szép példáját mutatják ennek az esztendőnkénti mintavásárok. Az Országos Statisztikai Hivatal az 1910-ik évről kiadott hivatalos kimutatása szerint az I.-ban a következőképen oszlottak meg a zsidók: Összlétszám, Zsidó, Önállók, segédek, Önállók, segédek – Asztalos : 54,507 87,421 1.329 1,9-42; Borbély: 9,669, 12.743, 350, 334; Cipész: 60,933, 61,070, 5,422, 3.891; Korcsmáros: 29,562, 28,145, 12,343, 5,669; Kovács: 36,741, 103,357, 785, 3,296; Kőműves: 16,766, 64,178, 103, 99; Könyvnyomdász: 919, 11 959, 534, 2,701; Mészáros: 12,919, 17,839, 3,110, 8.115; Molnár: 11,373, 26.612, 466, 423; Pék: 4,718, 13,396, 1,152, 1,663; Szabó: 25,596, 38,848, 5,386, 6,148; Szűcs: 4,450, 3.496, 269, 314; Takács: 4,022, 8,063, 52, 101; Egyéb iparágak: 79,649, 261,488, 10,691, 15,414; Bányászat: 360, 63,278, 11, 85. Az 1920-iki hivatalos statisztika szerint a háború utáni Magyarországon bányászattal és kohászattal 477, I.-ral pedig 71,197 zsidóvallású egyén foglalkozik. Ebből önálló az I.-ban 28,090. tisztviselő 10,097, egyéb segédszemélyzet 33,010. Az I.-telepek tulajdonosai közül 1109 zsidóvallású. L. Magyarország."                                   Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2191 .cimszó a lexikon 392 . oldalán van.