12169.htm CIMSZO: Időszámítás SZOCIKK: Időszámítás. A zsinagógái esztendő a legrégibb időtől kezdve lunisolaris (hold-nap) év. 12 hónapot számlál és a tavaszi napéjegyenlőség körül való időre eső hónappal veszi kezdetét (l. Niszan). A hónapoknak eleinte nem volt külön nevük, hanem sorszámokkal különböztették meg azokat egymástól. Csak a babiloni fogság idején (időszám, előtti 6. sz.) vették át a babilóniaiaktól a ma is szokásos hónapneveket és éppen úgy általában a ma is használatban levő zsidó naptár ciklikus számítását. A zsinagógái szökőév egy teljes hónappal hosszabb a közönséges évnél, azaz tizenhárom hónapból áll. Abban az időben, amikor a szökőévet még nem ciklikus számítással határozták meg, a szinhedrion adar havában hirdette ki, hogy az évhez még egy hónap iktatandó (l. Ádár Sém). Ugyancsak a szinhedrion szentelte meg a holdat is. Két szavahihető tanú jelentette, hogy látták az újholdat, akkor azt megszentelték s messze vidékeknek vagy magas helyen gyújtott fáklyatűz vagy küldönc útján hirdették meg az új hónap hivatalos beálltát. A szökőév beiktatott hónapja a holdévnek (zsinagógái) a napévvel (polgári) való összeegyeztetésére szolgál. Minden tizenkilenc éves ciklusban hét szökőhónapot iktatnak be a zsinagógái évbe. Egy-egy hónap a hold négy fázisának változási idejét foglalja magában s vagy huszonkilenc vagy harminc napra terjed. A harmincnapos hónap utolsó napját már a következő hónap újholdjaként ünneplik (l. Ros chodes). Ismeri a zsidó naptár a hét fogalmát is, mely tulajdonképpen a hónap egy-egy fázisának idejét jelenti (78/8 nap). A napot vagy világos és sötét részre osztották be vagy pedig 24 órára (soó), amikor is egy-egy óra 18X60 = 1080 részre (chélek) s minden ilyen rész ismét 76 kisebb részre (regá) oszlik. Ez a beosztás az ókori babiloniaktól átvett örökség. Ezen utóbbi precíziós beosztásnak semmi vallási (liturgiai) jelentősége nincsen az ünnepek szempontjából. Az ünnepek jórészt bizonyos hónapok bizonyos napjához vannak kötve s így a liturgia az időszámítás egyik függvénye. A mai beosztott zsidó kalendárium a IV. sz.-ból származik, és II. Hillel pátriárkának, Juliánus Apostata kortársának műve (Luach). (Az egyes hónapokról és ünnepekről lásd az illető címszavakat. Pl. Niszan, Ijar stb. Peszach, Tisó beav stb.) Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2169 .cimszó a lexikon 385 . oldalán van.