12158.htm CIMSZO: Hunfalva SZOCIKK: Hunfalva, (Hunkovce, Hunsdorf, Cs.-Szl.) kisk. Szepes vm. késmárki (Késmarok) járásában 1265 német és tót lak. A zsidó (orthodox) hitközség 40 családban 180 lelket és 83 adófizetőt számlál. Mint anyakönyvi központhoz hozzátartoznak a tátrai és hernádvölgyi zsidótelepek, továbbá: Szepes, Szombat, Velka, Bethlenfalva és Tátrafüred. Első szervezkedése a XVII. sz. kezdetére esik, kereteinek végleges kiépítése e század derekára tehető. Sokáig az egész Szepesség gettója volt, mert a 16 szepesi város megtagadta a zsidók letelepedését. 1708-ban, első rabbijának Sinai Benjáminnak halála évében már viruló hitélettel dicsekedhetett. Alapítóinak nevét nem ismerjük, de bizonyos, hogy Morvaországból és Galíciából idevándorolt zsidók, akiket az a kilátás vonzott ide, hogy innen olcsóbb áruval láthatják el a krakkói vámterületet, alapították. Minthogy ezek a Felvidék kereskedelmét is fellendítették, a nemzsidó lakosság évszázados elfogultságát könnyen legyőzték és végre a zsidók letelepedésére vonatkozó tilalom megszüntetését is kiküzdötték. A hitközségre vonatkozó első feljegyzések a XVIII. sz. derekáról származó okiratban találhatók. Ezt az okiratot a község levéltára őrzi. 1757-ből származik az a jegyzőkönyv, amely fölemlíti a hitközségnek fennállása óta második rabbiját: r. Süsskindet, a Micnefesz Bad szerzőjét, aki azelőtt a tarnovi hitközség híres hitszónoka (maggid) volt. Utána is kiváló tudósok ültek rabbiszékében, többek között : Rapapport T., Billitzer Joab, a Zeved Tov és Chén Tov szerzője. Ez összekülönbözött a hitközséggel és Abaújszántóra költözködött. 1808. Weil Ezekiel, a Tórasz Jechezkel c. munka szerzője állt a rabbinátus élén. Utána a litvániai és nagyhírű Perlstein Salamon következett. Halála után 14 esztendeig tartó interregnum állott be, amikor a rabbinátus agendáit Kohn Mendel helyettes rabbi látta el. Ez a periódus talán a legfontosabb a szepesi zsidók életében, mert a legtöbb szepesi hitközség ez időben keletkezett. 1821-ben már annyira megerősödött hitközség, hogy fölépíthette ma is fennálló monumentális, boltíves zsinagógáját a legnemesebb mór stílusban. Rabbijai olyan zsidó szellemet honosítottak meg, hogy a kis hitközség a talmudi tudományok európai hírű centruma lett. Maréknyi zsidósága csodálatra méltó áldozatkészséggel sokszor három jesivát is fenntartott. Most már csak egy van, ezt még Rosenberg Sámuel főrabbi alapította és úgy felvirágoztatta, hogy nagyságra és hírnévre a régi Magyarország legjobb jesivái sem versenyezhettek vele. Tízezernél több növendéket (köztük sok külföldi is) nevelt ez a jesiva, amely most 150 hallgatót képez ki Horovitz főrabbi vezetése alatt a talmudikus tudományokban. A talmudikus tudományok terjesztésére fordított gondjai között nem felejtkezett meg a világi műveltség terjesztéséről sem a hitközség és az általános kultúra támogatására már a múlt század derekán ösztönözte tagjait. Elemi iskolát nyitottak és ennek támogatására Richtmann József 1844. 32.000 aranykorona értékű alapítványt létesített. Nagyon régi a Chevra Kadisája és nemes tradíciókat követ a kulturális célok támogatására alakult Kovéa Itim la-Tora-egyesület is. Ez a nagyszerű fejlődés a múlt század végén megakadt és végzetes hanyatlás fenyegette a hitközséget. De Rosenberg Sámuel rabbi óriási energiával megteremtette a hitélet reneszánszát, úgy hogy új erőre kapott és a hitközség, jóllehet, hogy lélekszáma erősen lecsökkent, ma is követi még virágkorának nemes hagyományait. A világháborúban 6 tagja elesett. A hitközség élén állnak : Horovitz Jenő főrabbi, Roth Mihály elnök, Holländer Ede gondnok, Ungar kerületi elöljáró, Zimmerspitz S. és Maibaum Jakab Chevra-elnökök. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2158 .cimszó a lexikon 383 . oldalán van.