12141.htm       CIMSZO:        Horvitz SZEMELYNEV          Horovitz Lipót SZOCIKK:     H. Lipót, festő, szül. Rozgonyban (Kassa mellett) 1839., megh. Bécsben 1917. Benczúr mellett a múlt század utolsó évtizedeinek legjelentékenyebb magyar arckép festője. Régi zsidó családból származott, melyből sok híres ember, rabbi, író került ki. Ifjúságát Kassán töltötte és rajzolni is ott kezdett Klimkovics Béla kassai életképfestőnél, később a bécsi akadémián tanult. Már az Akadémia kiállításain (1858) feltűnt tanulmányfejeivel. 1863-ban a párisi Salonban mention honorablet nyert. Mintegy nyolc évi párisi tartózkodás után 1868. Varsóban telepedett le, hol a már Parisban megkezdett Jeruzsálem pusztulásának emléknapja (zsinagógában imádkozó zsidók) képét eredeti zsidó típusok után festette meg. A kép az 1878-iki bécsi világkiállításon kitüntetésben részesült. Itt más zsidó-tárgyú képet is festett: Talmud tanítás (Windisch-Graetz Erzsébet hercegnő tulajdonában), ezenkívül az Elsőszülött c. zsánerképét (Fülöp szász Coburg-gothai herceg tulajdonában). Varsóban csakhamar a lengyel arisztokrácia legkeresettebb arcképfestője lett: a 70 éves Sapieha hercegnő, egyik legjobb arcképe (nagy díj az 1885-iki budapesti kiállításon, Bécsben 1888. nagy aranyérem). 1893-ban végleg Bécsben telepedett le, hol az udvar és az előkelő körök arcképfestője lett. 1905-ben a Nemzeti Szalonban rendezett gyűjteményes kiállítást arcképeiből. A millenáris kiállításon Groeben grófnő arcképével a nagy aranyérmet nyerte el. I. Ferenc József a III. osztályú vaskoronarendet, 1899. pedig a Pro litteris et artibus kitüntetést adományozta neki, azonkívül tanári címet is kapott. I. Ferenc Józsefet háromszor festette le. Külföldi és magyar kiválóságokat ábrázoló arcképei: Radziwil hercegnő, Potocka grófnő, Mendelsohn-Bartholdy asszony, Dr. Loew Antonné (Bécs), Selma Kurz operaénekesnő, Arany János (a költő halála után 1887), Jókai, Görgey, továbbá két legkiválóbb arcképe, Pulszky Ferenc (1890, ma a Szépművészeti Múzeumban, 1893. Bécsben a Kari Ludwig éremmel kitüntetve) és Tisza Kálmán (1894, ma a Magy. Tört, Arcképcsarnokban), Trefort miniszter, Stiller orvostanár és neje, Hatvany-Deutsch Józsefné (1888), lovag Léderer (1899). H. arcképei kezdetben kolorisztikus hatásokra törekedtek (Sapieha hercegnő), később minden külső hatásról lemondva, a legpuritánabb egyszerűséggel ábrázolták teljesen egyszerű hátterek előtt modelljeik belső karakterét.                           Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2141 .cimszó a lexikon 379 . oldalán van.