12092.htm       CIMSZO:        Hitközségi adó                         SZOCIKK:     "Hitközségi adó. A H. közjogi kötelezettség, amelynek fizetése által a tagok kötelezően hozzájárulnak a hitközség terheihez. A kongresszusi statútum 13. §-a értelmében: «minden hitközség szükségleteinek fedezése végett, adóképes tagjaira közvetlen és közvetett illetékeket róhat.» Az 1888: 1191. sz. vkm. rendelet 5. §-a szerint pedig: «minden izraelita köteles azon izraelita hitközség, fiókhitközség, vagy imaházi egyesület terheihez tagként hozzájárulni, melynek területén lakik.» A H. fizetése nemre és állampolgárságra való tekintet nélkül kötelező a hitközségek területén lakó zsidókra. Az adófizetési kötelezettség (az egyenes adót illetően) a hitközség területére való költözést követő január hó 1. kezdődik és a már fennálló adóterhet nem szünteti meg a hitközségi tag halála sem, amennyiben az elhalálozásig esedékes adó a hagyatékot terheli. Minden zsidó azon hitközségnél köteles adózni, amelynek területén lakik. Ha valakinek több helyen van lakása, úgy az 1888. évi 1191. sz. vkm. rendelet értelmében, «az illetékes községek közt szabadon választhatja azt, amelyhez tartozni akar.» A hitközségek közötti szabad választási jogot későbbi miniszteri rendeletek és a joggyakorlat következő módon magyarázzák: Ha valakinek bel- és külföldön van lakása, úgy a külföldi hitközségnél való adózás csak az esetben mentesít az alól, hogy az illetőt belföldi hitközség meg ne adóztathassa, ha igazolást nyert, hogy azon külföldi izraelita hitközség terhei alól az ottani törvények szintén felmentik azt a zsidó lakost, ki valamely magyarországi hitközségnél való adózásra hivatkozik (2220/1889. és 56,639/ 1895. vkm. rendeletek). Midőn valakinek 2 vagy több belföldi községben van lakóhelye, a több hitközség közötti választási jog korlátlanul s különösen, «contra bonos mores» nem gyakorolható. «Contra bonos mores» tekintik a kisebb terhet jelentő hitközség részére történt választási jog gyakorlását, ha az adózó a választási jogot csak akkor gyakorolja, ha már a nagyobb hitközség részéről jogerősen megadóztatott, továbbá, ha a több terhet jelentő hitközség területén tartózkodik az év nagyobb részében. Amennyiben valamely hitközségi tag az izraelita vallásfelekezet kötelékéből kilép, és valamelyik más bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez csatlakozik, úgy a kilépés évére esedékes H.-t megfizetni tartozik. Amennyiben azonban nem csatlakozik valamely bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez, úgy köteles a kilépés idejét követő ötödik naptári év végéig H.-t fizetni, azonban a kilépést követő 5 év egyikében sem terhelhető nagyobb adóval, mint amennyit a kilépés évében tartozott fizetni. Amennyiben valamelyik hitközségi tag hitközsége kötelékéből kilép, anélkül, hogy az izraelita vallásfelekezet kötelékéből is kilépne, ami csak úgy lehetséges, hogy a helybeli másik izraelita hitközséghez csatlakozik, úgy köteles az otthagyott hitközség mindennemű terheit a kilépés évén túl még öt éven át oly mértékben viselni, mintha az otthagyott hitközségnek még tagja lenne. Tartozik tehát úgy az egyenes, mint a közvetett hitközségi adókat fizetni és ezenfelül tartozik mindazon magánjogi kötelezettségek lerovásában is részt venni, melyeket az általa otthagyott hitközség az ő nyílt, vagy hallgatag hozzájárulásával alapszabályszerűen elvállalt. A hitközségi egyenes adót első fokon a hitközség alapszabályszerűen megalkotott adókivető bizottsága veti ki. A H.-kivető bizottság által hozott határozat ellen, az összegszerűség kérdésében jogorvoslatnak van helye a hitközség másodfokú adókivető szervéhez, egyes hitközségekben még egy harmadik fórumhoz is. Az összegszerűség kérdésében azonban világi hatóságokhoz jogorvoslatnak nincs helye. Ha azonban az adózó nem az összegszerűséget, hanem az adókivetés jogalapját sérelmezi, úgy ezekben a kérdésekben az állami hatóságok döntenek és pedig I. fokon kis- és nagyközségekben a főszolgabíró rendezett tanácsú városokban a polgármester törvényhatósági joggal felruházott városokban a városi tanács. II. fokon a közigazgatási bizottság és végső fórumként a v. k. miniszter. A H. vagy egyenes, vagy közvetett adó. Az egyenes adót évi kultuszjáruléknak nevezik s ez az amit közönségesen H.-nak neveznek. Az egyenes évi kultuszjárulék összegét a hitközség adókivető szervei a hitközségi tagok vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz, valamint a hitközség terheihez arányítva vetik ki. A hitközségi közvetett adók azok az illetékek, amelyeket a hitközségi tagok akkor fizetnek, amidőn és ahányszor a hitközségnek valamely illetékterhes funkcióját igény be veszik. Ilyenek a temetési konduktusi díjak, az esketést díjak és az állatok rituális levágásánál fizetett illetékek stb. Az utóbbiakat gabelladíjaknak is nevezik (l. Gabella). A hitközségi egyenes adót a hitközségnek jogában áll közigazgatási végrehajtás útján behajtani. A közvetett H. azonban csak rendes bírói eljárás útján hajtható be. A hitközségeknek jogukban áll a közigazgatási hatóságoknál bejelenteni, hogy a H.-t az egyenes állami adó után, százalékszerűen kívánják megállapítani és ez esetben a H. kivetését az állami adókivető szervek foganatosítják, azaz a H.-t az állami adóval «együttesen kezelik». Ilyenkor azonban a H. nem haladhatja meg az állami adó 10%0-át. Az 1927: V. t.-c. 71. §-a felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy amennyiben a H. túlságosan méltánytalan lenne, úgy a közigazgatási végrehajtási jogsegélyt a hitközségekkel szemben megtagadhassa, vagy a kivetett H.-t több évre beoszthassa. Ezzel a törvényes felhatalmazással azonban a pénzügyminiszter eddig még nem élt, sőt e törvényhely végrehajtására vonatkozó utasítás sem adatott még ki. (V. ö. Hajnóci. «A magyar zsidók közjogai» (Lőcse 1909); Munkácsi E. «Fejezetek a magyar zsidó vallásfelekezet újabb joggyakorlatából (Budapest 1926).   "                         Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2092 .cimszó a lexikon 369 . oldalán van.