12091.htm       CIMSZO:        Hitközségek községi és állami segélyezése                               SZOCIKK:     "Hitközségek községi és állami segélyezése. Magyarországon az egyház és állam szoros kapcsolatban van egymással. Ezen alapelvből folyik, hogy a magyar törvényhozás több irányban gondoskodott a H.-ről. A) A politikai községek részéről a hitközségeknek juttatott segély kétféle: a hitközségek általános segélyezése, a hitközségi elemi népiskolák segélyezése. A hitközségek általános segélyezésére a jogalapot az 1868 : Lili. t.-c. 23. §-a szolgáltatja, amely törvényi rendelkezést a recepciós törvény az izraelitákra is kiterjesztette. Ez a törvényhely azt mondja, hogy: különböző vallásfelekezetnek által lakott községben és városban, mely házipénztárából egyházi célokra, vagy valamely felekezeti iskola javára segélyt szolgáltat ki, e segélyben, igazságos arány szerint minden ottan létező vallásfelekezet részesítendő. A közigazgatási bíróság joggyakorlata továbbfejlesztette a törvénynek ezt az intézkedését abban az irányban, hogy a község a vallásfelekezetek részére hosszú időn át juttatott segélyt egyoldalúan vissza nem vonhatja. A közigazgatási bíróság gyakorlata szerint a törvényben hivatkozott igazságos arány kulcsául rendszerint a különböző vallásfelekezetek helybeli lélekszámának aránya szolgál. Ettől az általános szabálytól azonban eltérésnek van helye s a lélekszámon alapuló aránykulcsot, különösen a közművelődés érdeke szempontjából, lényeges körülmények befolyásolják. A hitközségek elemi népiskoláinak támogatására az országos népiskolai alaptörvény (1868 : XXXVIII. t.-c. 25. §.), kötelezi a politikai községeket, amidőn olyképpen rendelkezik, hogy a község segélyezése a különböző hitfelekezeti iskolák közt igazságos arányban osztandó meg s egy hitfelekezet iskolájától sem vonható el, míg a többi hitfelekezetek iskoláinak támogatása meg nem szűnik. Abban a kérdésben, vajon a község részéről juttatott segély az igazságos aránynak megfelel-e, végső fokon a közigazgatási bíróság határoz (1896 : XXXVI. t.-c 48. §.). B) A hitközségek állami segélye ugyancsak kétféle; a hitközségek általános segélyezése (ide tartozik bizonyos iskolákban történő hitoktatás költségeinek az állam által való viselése) és a felekezeti népiskolák állami segélye. A magyar zsidó vallásfelekezetnek az a joga, hogy államsegélyt igényelhessen, az 1848 : XX. t.-c.-en alapszik, amely törvényhely az egyház és állam közötti viszonyban alapelvként mondja ki, hogy a vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségletei az állam által fedeztessenek. Az 1848 : XX. t.-c. csak a bevett vallásfelekezetekre vonatkozik s ámbár az 1895:XLII. t.-c. az izraelita vallásfelekezetet is bevettnek nyilvánította (recepció), az 1848: XX. t.-c.-et kifejezetten nem terjesztette ki az izraelitákra. Erre azonban szükség sem volt, mert a helyes jogi felfogás szerint a recepciós törvény azon rendelkezésének, hogy «az izraelita vallás törvényesen bevett vallásnak nyilváníttatik», nem lehet más értelmet tulajdonítani, mint, hogy a törvényhozás ezzel azt akarta kifejezni, hogy mindazon jogok, amelyeket korábbi vagy későbbi törvények a bevett vallások részére biztosítanak, az izraelita vallást is megillessék. A gyakorlatban a magyar állam a fenti törvényen alapuló kötelezettségének, az izraelita vallással szemben, meglehetősen mostohán tesz eleget. Ezen kötelezettsége alapján, az állam viseli általában az állami iskolákban történő izraelita vallásoktatás költségeit, amennyiben a vallástanítók részéről a törvényesen megállapított feltételek fennforognak. Ezen előfeltételek között legfontosabb, hogy az illető vallásoktatók teljes heti óraszámmal tanítsanak és kizárólag hitoktatással foglalkozzanak. A hitközségek elemi népiskolái állami segélyezésének törvényi bázisai az 1907 : XXVII. és az 1913 : XVI. t.-c.-ek. Ezen törvényi rendelkezések szerint a hitközségek kötelesek elemi iskolai tanítóiknak a törvényesen meghatározott javadalmazást kiszolgáltatni. Amennyiben erre képesek nem lennének, úgy jogosítva vannak a hitközségek államsegélyért folyamodni s ha a törvényben pontosan körülírt előfeltételek meg vannak, úgy az állam az államsegélyt elvileg köteles megadni. Az izraelita népiskolák állami segélyezésénél nagy változások következtek be a világháború után. Az 1922: VI. t.-c. és 18. t.-c.-ek felhatalmazták a kultuszminisztert, hogy revízió tárgyává tegye az elemi népiskolák államsegélyének ügyét, különösen azon szempontból, hogy az iskola fenntartása kultúrpolitikai okokból szükséges-e és hogy az iskolafenntartó az állami segélyezésre valóban reá van-e utalva. Ezen revízió folytán számos magyarországi zsidó hitközség elemi népiskolájának államsegélye megszűnt. V. ö. Munkácsi E. «Fejezetek a magyar zsidó vallásfelekezet újabb joggyakorlatából» (Budapest, 1926)."                             Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2091 .cimszó a lexikon 369 . oldalán van.