12089.htm CIMSZO: Hitközségek SZOCIKK: Hitközségek. A mai értelemben vett H., vagyis szertartási, kulturális és humanitárius intézmények fenntartására létesített testületek csak a zsidóság polgári egyenjogúsítása óta léteznek. Azelőtt a zsidó községek (Communitas Judeorum) t. i. politikai közületek voltak. Ezeknek hatásköre nemcsak a szertartási, kulturális és humanitárius célokra terjedt ki, hanem a politikai községben lakó zsidóság közigazgatási ügyeire is. Amikor Európa különböző államaiban a zsidók emancipációja bekövetkezett, a zsidó községek, mint ilyenek megszűntek, mivel a zsidó polgárok közigazgatása azonos lett a többi polgárok közigazgatásával s a megszűnt zsidó községek átalakultak H.-ké. Így történt ez Magyarországon is. Az 1868-69. egyetemes gyűlés (l. Kongresszusi szervezet) határozatainak 1. §-ába iktatta, hogy «a magyar és erdélyhoni izr. H., kizárólag H., a szokásos izr. istentiszteleti, szertartási, oktatási és jótékonysági intézeteknek kebelökben fenntartása és azoknak alkalmas tisztviselők általi vezetése és kezeltetése céljából.» Magyarország izraelita hitközségeinek joghelyzetét és szervezetét, amennyiben azok kongresszusi szervezetűek, az 1869 jún. hó 14-én kelt királyi rendelettel jóváhagyott kongresszusi szabályzat, az orthodox szervezető H.-ét az 1871:26,915. vkm. rendelet, a status quo ante szervezetiekét az 1928. évi:35847/II. vkm. rendelet és ezenkívül még számos más kormányrendelet szabályozza. Ezek közül legfontosabb az 1888:1191. sz. vkm. rendelet, amely mind a három szervezető H.-re egyformán vonatkozik. Izraelita hitközség törvényesen csak akkor létesülhet, ha a létesítendő hitközség alapszabályait a vk. miniszter jóváhagyta. Míg a keresztény vallásfelekezetek egyházközségei szabadon keletkezhetnek, mivel az 1868:53. t.-c. 24. §-a szerint «új egyházgyülekezetek alakítása s leányegyházaknak anyaegyházakká, vagy viszont ezeknek leányegyházakká átváltoztatása a vallásfelekezetek kizárólagos jogai közé tartozik», addig a zsidó H. szabályszerű alakulásához mindig szükséges a kormányhatósági jóváhagyás, minthogy a recepciós törvény nem terjesztette ki az izraelitákra az 1868:53. t.-c. fenti rendelkezéseit. Az izraelita H. a megfelelő testületi jogokkal felruházott autonóm és egymástól független testületeket alkotnak, amelyek a többi H.-kel csak annyiban vannak jogviszonyban, amennyiben a különböző szervezeti szabályok azt kifejezetten megállapítják. Az izraelita H. hazánkban négy főcsoportra oszlanak, aszerint, hogy melyik országos szervezethez csatlakoztak, vagy pedig szervezeten kívül állnak. Ezek szerint vannak kongresszusi, orthodox és a status quo ante H. országos szövetségéhez csatlakozott H. s oly H., amelyek a fönnálló három országos szervezet egyikéhez sem csatlakoztak (szervezeten kívül álló status quo ante H.). Vannak ezen kívül ú. n. szefárd H., amelyek azonban az orthodox szervezethez tartoznak. Hatáskör szempontjából az izr. H. részben fő vagy anya-H., részben mellék, illetve fiók H. Fő vagy anya-H.-nek csupán azon izraelita H. tekinthetők, amelyeknek anyakönyv-vezetési joggal felruházott rabbisága van. Azon H. pedig, amelyek anyakönyv-vezetési joggal nem bírnak, mellék, illetve fiók H.-nek tekintetnek s az illetékes anyahitközség felügyelete alá vannak rendelve. Valamint minden magyar állampolgárnak valamely belföldi község kötelékébe kell tartozni, úgy minden izraelitának valamely belföldi hitközséghez kell tartoznia és pedig a lakóhelyükön levő, vagy ahhoz legközelebb eső H.-hez. (1868: 53. t.-c. 20. §. kongresszusi szabályzat I. 7. §). A H.-hez való tartozás tehát közjogi kötelesség, amely az ottlakástól függ. A hitközség kötelékébe való felvétel a hitközség részéről sem meg nem tagadható, sem felvételi díj (bekebelezési díj) lefizetésétől függővé nem tehető. Egy politikai községben különböző szervezetű H. lehetnek, és pedig kongresszusi s orthodox szervezetűek, sőt amennyiben már az 1888: 1191. vkm. rendelet hatálybalépése előtt működtek, status quo ante H. is. Azokban a politikai községekben, ahol úgy kongresszusi, mint orthodox szervezetű H. vannak, új status quo ante szervezetű H. alakítását a vkm. miniszter mindeddig nem engedélyezte;. Valamely izraelita hitközségből, akár az ugyanazon politikai községben fönnálló más izraelita hitközséghez való csatlakozás, akár ugyanott új hitközség alakítása végett kilépő tagok, kötelesek az otthagyott hitközség mindennemű terhét, a kilépés évén túl még 5 éven át oly mértékben viselni, mintha az otthagyott hitközségnek még tagjai volnának. Tehát tartoznak úgy a közvetlen kultuszadót, mint a közvetett (gabella stb.) járulékokat megfizetni és ezenfelül tartoznak még mindazon magánjogi kötelezettségek lerovásában részt venni, amelyeket az általuk elhagyott hitközség az ő nyílt, vagy hallgatag hozzájárulásukkal alapszabályszerűen elvállalt. A kongresszusi vagy az orthodox szervezetből a status quo ante szervezethez való csatlakozás csak az esetben lehetséges, ha a hitközség külön e célra összehívott közgyűlésén összes szavazatképes tagjainak legalább háromnegyed része, névszerinti titkos szavazással elhatározza azt és ha ehhez a vkm. miniszter hozzájárul. Ha az ezen célra egybehívott hitközségi közgyűlés nem lenne határozatképes, sőt a legalább 14 napon belül, de legfeljebb hat hónapon túl összehívandó második gyűlésen sem jelennének meg a tagok határozatképes számban, — akkor az ugyanezen határidő betartásával egybehívandó harmadik közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határoz a másik szervezethez való csatlakozás tárgyában. A H. igazgatási szervei : a képviselőtestület, a választmány, az elöljáróság és az elöljáróság élén álló hitközségi elnök. A hitközségi képviselőtestületet az összes választó képes tagok választják. A képviselőtestület saját kebeléből választja a választmányt, a hitközség elnökét és annak elöljáróit. A H. igazgatási szerveinek alakulását és hatáskörét illetően az egyes H. alapszabályai rendelkeznek. Általánosan kötelező szabályokat tartalmaz ugyan a kongresszusi szabályzat, azonban ezen szabályzat egyes elavult rendelkezéseit a hitközségi alapszabályok áttörték s minthogy kormányhatósági jóváhagyást nyertek, az illető hitközségre való vonatkozásban az alapszabályok irányadók. Általánosságban megállapítható, hogy a hitközségi képviselőtestület, mint a H. legfőbb igazgatási szervének hatáskörébe tartoznak : az évi költségvetés megállapítása (budgetjog), a hitközségi alkalmazottak szerződtetése, kölcsönök felvétele, a hitközség különböző bizottságainak megválasztása, a hitközségi alapszabályok megalkotása és azok módosítása. A képviselőtestület tagjainak száma a H. nagysága szerint változó. A választmány a hitközségi képviselőtestület véleményező szerve s tagjainak száma az egyes H. szerint változó. A hitközségi elöljáróság a H. közvetlen igazgatási szerve, amely eljárásáért a hitközségi képviselőtestületnek felelős. Az elöljáróság hatáskörébe tartozik mindaz, ami a hitközség alapszabályai szerint a képviselőtestület vagy a választmány hatáskörébe nincs utalva. A hitközségi elnök képviseli a hitközséget hatóságok és más harmadik személyek előtt, ő elnököl a képviselőtestület, választmány és az elöljáróság ülésein s gondoskodik azok határozatainak végrehajtásáról a hitközség tisztviselői útján (l. Hitközségi alkalmazottak). A hitközségi tagoknak jogában áll a hitközség összes intézményeit a fennálló szabályok szerint igénybe venni, viszont a H.-nek jogában áll tagjaiktól egyenes évi kultuszjárulékot és egyéb közvetett illetékeket követelni (l. Hitközségi adó). A hitközségnek jogában áll az egyenes évi kultuszjárulékot tagjaitól közigazgatási végrehajtás útján behajtani. A H.-ból kilépni, anélkül, hogy a kilépés egyúttal a vallás felekezetből való kilépést is jelentené, csak oly módon lehet, hogy az illető a kilépéssel egyidejűleg a lakóhelye szerint illetékes községben fennálló másik izraelita hitközséghez csatlakozik. Ez esetben a kilépő hitközségi tag az elhagyott hitközség terheihez a már fent ismertetett módon tartozik még öt éven át hozzájárulni. Amennyiben valamely hitközség, tagjai elköltözése folytán megszűnne, vagyonának hovafordítása tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz. (V. ö. Venetianer Lajos, «A zsidóság szervezete az európai államokban», Budapest, 1901; u. a., «A magyar zsidóság története», u. o. 1922; Hajnóci, «A magyar zsidók közjoga», Lőcse, 1909).  Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2089 .cimszó a lexikon 367 . s köv. oldalán.